Angela Merkel német kancellár 20 ezerről 40 ezerre emelné azon menedékre jogosult embereknek a számát, akiknek a válságtérségekből az Európai Unió (EU) területére történő áttelepítéséről egy ENSZ- program keretében néhány éve döntöttek a tagállamok.
2017. augusztus 11., 21:482017. augusztus 11., 21:48
A kancellár - miután megbeszélést folytatott Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával és William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM) főigazgatójával -
Németország természetesen kész kivenni a részét a befogadásból - tette hozzá Merkel.
Az ENSZ néhány évvel ezelőtt terjesztett elő egy betelepítési programot, és ennek keretében az uniós tagállamok 20 ezer szíriai menekült befogadását vállalták. A kancellár bejelentette azt is, hogy Németország jövőre akár 50 millió euróval is támogathatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és a IOM-et.
hozzátéve, hogy elsősorban a Líbiából érkező illegális bevándorlók jelentenek nagy kihívást.
A kancellár szólt arról is, hogy nem szeretné, ha a szeptemberi szövetségi parlamenti választás kampányára rányomná a bélyegét a menekülttéma.
Líbiában például már most jobb valamivel a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, igaz még mindig nagyon sok a feladat - mondta Merkel.
Grandi megköszönte Németországnak, hogy az elmúlt években átvette a vezető szerepet a menekültpolitikában és segít megoldani a humanitárius válságot.
Swing dicséretre méltónak nevezte a német menekültpolitikát, mert az bátran úgy döntött, hogy segíti az elmúlt években Európába érkezett menekülteknek és migránsoknak. Külön méltatta Merkel 2015. szeptemberi döntését a Magyarországról érkező menekültek beengedéséről.
Németországé a legnagylelkűbb és az egyik legfelelősségteljesebb hozzáállás a menekültpolitikában - mondta az IOM főigazgatója.
Az UNHCR adatai szerint tavaly világszerte 65,5 millió ember menekült valamilyen háború, erőszak vagy üldöztetés elől, ez 300 ezerrel több mint 2015-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!