
Nicolás Maduro venezuelai elnök
Nicolás Maduro venezuelai elnöknek hirtelen meg kellett szakítania beszédét szombaton egy caracasi katonai rendezvényen, mert dróntámadás célpontja volt, emiatt sürgősen el kellett hagynia a helyszínt.
2018. augusztus 05., 10:462018. augusztus 05., 10:46
A Reuters hírügynökség először arról adott hírt, hogy az államfő beszédét közvetítő rádió- és televízióadást egyik pillanatról a másikra meg kellett szakítani, előtte azonban a képernyőn még látni lehetett, hogy az alakzatban felsorakozott katonák szétoszlanak, majd futni kezdenek, a pódiumon pedig többen riadtan néztek felfelé. Az EFE spanyol hírügynökség úgy tudja, az elnök valószínűleg dróntámadás célpontja volt.
A tárca vezetője, Jorge Rodriguez szerint merényletkísérletről van szó, de – mint hozzátette – az elnöknek nem esett baja, az eseményen részt vevő tisztek is épségben kerültek ki az incidensből. „Nicolás Maduro elnökünk nagyszerűen érzi magát, kitűnő egészségi állapotnak örvend” – mondta a VTV állami televíziónak a miniszter. Hírek szerint ugyanakkor a nemzeti gárda hét katonája megsebesült.
Maduro három órával az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: az ellene végrehajtott merénylet mögött bizonyosan a venezuelai jobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll. „Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, merénylet volt ez a meggyilkolásomra, ma akartak megölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden szál a venezuelai jobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz vezet, amely a kolumbiai szélsőbaloldallal szövetkezve cselekedett, s kétség sem fér ahhoz, hogy e merénylet hátterében Juan Manuel Santos áll” – mondta Maduro, közölve azt is, hogy már el is fogták a merénylet néhány gyakorlati végrehajtóját.
Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.
Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
szóljon hozzá!