
Fotó: Pixabay
Tavaly 83 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma Németországban, főleg az izraeli-palesztin között háború kitörése óta – idézte kedden a RIAS megfigyelő szervezet adatait a Reuters hírügynökség.
2024. június 25., 17:212024. június 25., 17:21
Amint a Hotnews.ro portál beszámolt róla, a RIAS szerint a 4782 regisztrált incidens mintegy fele – az antiszemita graffitifestéstől a súlyosabb gyújtogatásokig – az Izrael-ellenes aktivizmushoz kapcsolódott. A megfigyelő szervezet azonban egy még ennél is riasztóbb jelenségre hívta fel a figyelmet, nevezetesen hogy az esetek nagy része a holokauszt relativizálását vagy akár tagadását is magában foglalja, a népirtásét, amelynek során a náci Németország 6 millió zsidót gyilkolt meg.
De még Németországban is vannak olyan hangok, köztük zsidó értelmiségiek véleménye, akik azt róják fel a hatóságoknak és a médiának, hogy nem tesznek kellő különbséget az antiszemitizmus, a zsidógyűlölet, valamint a Gázai övezetben zajló izraeli akciók elleni tiltakozások között.
A Hamász Izrael elleni támadása utáni héten Olaf Scholz kancellár megismételte, hogy Izrael mint független állam létezése német nemzeti érdek. Felix Klein, a németországi antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért felelős kormánytisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy
Az AfD politikusai szerint a mintegy 225 ezer zsidó lakosú Németországnak le kell küzdenie a múltbeli tetteihez kapcsolódó megbélyegzést. Néhány esetben az AfD tagjait elítélték náci kifejezésmód használata miatt.
A CLAIM (nem kormányzati szervezetek hálózata, amely az iszlamofóbiát és a muszlimok elleni gyűlöletet figyeli), hétfőn közölte, hogy Németországban tavaly szintén nőtt a muszlimellenes incidensek száma.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
szóljon hozzá!