Drámai képek: hogy néz ki ma Pripjaty, a szellemváros? – VIDEÓ

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőmű négyes blokkjának reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. Az erőmű környékéről, Pripjaty városból 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek.

A beszámolók szerint az evakuálás napján Pripjatyban káosz és fejetlenség uralkodott. Az emberek semmit nem értettek, nem tudták miért mossák az utcákat, miért járkálnak a hadsereg emberei védőruhában, és alig egy órájuk volt a hivatalos rádióhír beolvasása után az összepakolásra.

Nagyon kevesen voltak tisztában vele, hogy mi történt és mi vár rájuk. Két és fél óra leforgása alatt a városba érkezett 1225 autóbusszal, 360 teherautóval, valamint két, 1500 férőhelyes vonatszerelvénnyel evakuálták a 49.360 főt, példásan megszervezett akció keretében.

Reménykedvén a visszatérésben, a lakosságot a kitelepítésről úgy tájékoztatták, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és pár napon belül visszatérhetnek. Ebből kifolyólag azt tanácsolták, hogy csak legfontosabb irataikat, pár napra való ruhát és élelmet vegyenek magukhoz. A bútorokat, a ruhák nagy részét, a gépjárműveiket és a sugárszennyezetté vált háziállatokat nem vihették magukkal. 

Voltak, akik nem akarták elhagyni a várost: 20 emberre találtak rá, akik lakásukban bújtak el, és állítólag két idősebb nő a kitelepítés után több mint egy hónapon keresztül sikeresen rejtőzködött pripjatyi lakásában, mire megtalálták és kórházba szállították őket.

Kijevben megtartották a hagyományos május 1-jei felvonulást, holott a radioaktív felhő addigra elérte a csernobili atomreaktortól alig 110 kilométerre fekvő ukrán fővárost. Az emberek csak május első hetében kaptak némi felvilágosítást a hatóságoktól az óvintézkedésekkel kapcsolatban.

A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie).

A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben.

A robbanás után több mint 200 ezer négyzetkilométert ért el sugárzó por és hamu. A leginkább sújtott Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset további két tucat európai országot érintett, mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal.