
Tűzszünetet akar. Donald Trump szombaton Párizsban találkozott Volodimir Zelenszkijjel
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump megválasztott amerikai elnök sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások érdekében, és leszögezte: „Jól ismerem Vlagyimirt. Itt az ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!”
2024. december 09., 09:582024. december 09., 09:58
Trump a Truth Social közösségi oldalon vasárnap tett megjegyzéseit a Volodimir Zelenszkij elnökkel való szombati párizsi találkozóját követően tette közzé, amikor a világ vezetői a Notre-Dame székesegyház újbóli megnyitására gyűltek össze a városban. Emmanuel Macron francia elnök látta vendégül őket az első személyes találkozójukra, amióta Trump novemberben megnyerte a választásokat.
A párizsi találkozót követően Trump arról is írt, hogy
„Zelenszkij és Ukrajna szeretne megegyezni és megállítani az őrületet ... Azonnali tűzszünetre lenne szükség, és meg kellene kezdeni a tárgyalásokat” – írta posztjában Trump.
„Túl sok életet pazarolnak el feleslegesen, túl sok családot tesznek tönkre, és ha ez így folytatódik, akkor valami sokkal nagyobbá és sokkal rosszabbá válhat” – írta.
Zelenszkij vasárnap Telegram-csatornáján reagált Trump posztjára, mondván, hogy
„Ahhoz, hogy ne legyen több ukrán veszteség, megbízható békét kell biztosítanunk” – tette hozzá Zelenszkij. „A megszállás felett szemet hunyni nem lehet opció” – jegyezte meg.
Egyébként Zelenszkij arról is beszámolt a nap folyamán, hogy a háborúban eddig 43 000 ukrán katona halt meg, 370 000 pedig megsebesült.
Az orosz veszteségeket 198 000 halottra és 550 000 sebesültre becsülte.
Trump nyilatkozata egy olyan elnökválasztási kampányt követ, amely során közismerten azt állította, hogy ha ő lenne hatalmon, 24 órán belül megoldaná a konfliktust, valamint egy állítólagos telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek során Trump azt tanácsolta az orosz vezetőnek, hogy „ne eszkalálja a helyzetet Ukrajnában”.
Trump felhívása ellenére a Kreml közölte, hogy
Oroszország ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy a saját feltételei szerint tárgyaljon a konfliktus lezárásáról, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonja ki erőit az Oroszország által 2022-ben annektált négy régióból, még akkor is, ha Moszkva nem ellenőrzi azokat teljes mértékben.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap újságíróknak kijelentette: az orosz-ukrán tárgylások felújításához az kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszavonja a párbeszédet betiltó rendeletét .
A szóvivő szerint
Peszkov emlékeztetett rá, a béketárgyalások feltételeit Vlagyimir Putyin elnök már korábban is meghatározta, ám az ukrán hatóságok továbbra is elutasítják a tárgyalásokat, és nem változtattak álláspontjukon. Az orosz vezető júniusban arról beszélt, hogy Ukrajnának a Krímen felül el kell ismernie a zaporizzsjai, a herszoni, a donyecki és a luhanszki régió elvesztését, valamint le kell mondania arról, hogy a NATO tagja legyen, semleges státusú demilitarizált és „nácitlanított” országgá kell válnia.
Szombaton Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy új, közel 1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. A csomag nem azonnal érkezik Ukrajnába, hanem az amerikai védelmi vállalatokkal kötött szerződésekről van szó, amelyek új drónok és légvédelmi lőszerek gyártására vonatkoznak.
Az Egyesült Államok 2022 februárja óta áll egy több országból álló koalíció élén, amelynek célja, hogy Ukrajnát fegyverekkel és felszerelésekkel lássa el, és Austin hangsúlyozta, hogy Kijev magára hagyása súlyos hiba lenne.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!