Figyelmeztetés. Donald Trump a túszok szabadon bocsátását követeli a Hamásztól
Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
2024. december 03., 08:302024. december 03., 08:30
A megválasztott elnök közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: ha a túszok nem nyerik vissza szabadságukat 2025. január 20. előtt, akkor
Donald Trump közleményében a túszok azonnali szabadon engedését követelte, és úgy fogalmazott: „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.
Eközben
– jelentette az IDF.
„Nagy erővel fogunk támadni a Hezbollah súlyos tűzszünet-sértése nyomán, és ezentúl így járunk el” – jelentette ki előzőleg Herci Halevi izraeli vezérkari főnök. „Vannak bármikor végrehajtásra kész terveink és céljaink” – tette hozzá Halevi Izrael északi parancsnokságnál tett látogatáson, melyen a Dél-Libanon területén állomásozó erőket is megtekintette.
A Hezbollah a vitatott fennhatóságú, a szíriai-libanoni-izraeli határháromszögben fekvő Dov-hegyre lőtt két aknagránátot hétfőn, melyek lakatlan területen zuhantak le, nem okoztak kárt anyagiakban és emberéletben. A Hezbollah jelentkezett, hogy az aknagránátokat válaszként lőtte ki Izrael korábbi, a tűzszünetet megsértő akcióira.
– mondta a lövedékekről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. „Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is érvényt szerezzünk a tűzszünetnek, és válaszolunk annak a Hezbollah elkövette minden enyhébb és súlyosabb megsértésére” – tette hozzá. Jiszrael Katz védelmi miniszter szintén súlyos ellencsapásokat ígért.
Izrael és a Hezbollah között múlt szerdán tizennégy hónapos hadviselés után tűzszünet lépett életbe, amely szerint a következő hatvan napban az Iránból támogatott Hezbollah kivonja a Litani folyótól délre fekvők csapatait, ezen a területen a libanoni hadsereg veszi át az uralmat, és az izraeli egységeket is fokozatosan kivonják onnan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!