„Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell” – mondta. Trump emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait. „Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen. Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap” – fogalmazott az amerikai elnök.

Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját. Stoltenberg erre reagálva kiemelte, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint.

„Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is” – szögezte le. Hozzátette azonban, az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik. Stoltenberg elmondta, Donald Trump többször kinyilvánította a NATO iránti támogatását, és a transzatlanti kötelék a kereskedelmet illetően ugyan valóban meggyengült, de a védelempolitika terén megerősödött.

Andrzej Duda lengyel államfő a gázellátás diverzifikálásának szükségességéről beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek kell lennie az EU egyik legfontosabb célkitűzésének. Sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy komoly nézeteltérések vannak Európán belül is az Északi Áramlat-2 kérdésében. Aláhúzta: véleménye szerint a gázvezeték megépítése hiba lenne, amely nem szolgálná az EU stratégiai érdekeit vagy biztonságát. A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.