
Fotó: Facebook/The White House
2024-ben visszavesszük a Fehér Házat – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.
2022. január 17., 09:512022. január 17., 09:51
A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) elnevezésű, csaknem két órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – kijelentette: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget.
„Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” – fogalmazott. A vörös szín az Republikánus Párt színe. Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra biztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni.
„Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat” – fogalmazott Donald Trump.
– mondta Trump, aki beszédében ismét utalt az általa korábban többször emlegetett 2020-as választási csalásokra. „Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – fogalmazott.
A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely – mint mondta – „megalapozatlannak” és „nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”.
Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a „radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazon emberek zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Mint fogalmazott: „a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból”.
„Ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna” – tette hozzá. A jelenlegi elnök, a demokrata párti Joe Biden külpolitikájára utalva Trump úgy fogalmazott: Biden „megalázta” az amerikai nemzetet a „világ színpadán”.
„Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk” – fogalmazott Trump.
A volt elnök kritizálta a Biden vezette adminisztráció koronavírus elleni lépéseit is és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden „királyt csinált”.
„Bűnténynek” nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit és úgy fogalmazott: „minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (…) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok”.
és – Biden hangját utánozva – emlékeztetett Joe Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: „én megszabadulok majd a Covidtól”.
Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak” és „politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot.
– fogalmazott a volt elnök.
A volt elnök általában is élesen bírálta utódját. „Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó (elnök), de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek” – fogalmazott Trump. A koronavírus-járvány szerinte rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is.
Szombaton egyébként beiktatták hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. Beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus a többi között azt hangoztatta, hogy az iskolákban – mint fogalmazott – „eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyermekeknek”. Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. „A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyermekeiknek az iskolában” – jelentette ki Glenn Youngkin.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!