Fotó: Wikipédia
San Francisco városi közgyűlése támogatja a rabszolgaság intézménye miatti jóvátételt a város afroamerikai lakossága számára – derült ki a kaliforniai nagyváros testületének meghallgatásán még kedden.
2023. március 16., 16:072023. március 16., 16:07
2023. március 16., 16:102023. március 16., 16:10
Az önkormányzat testülete (San Francisco Board of Supervisors) az általa kinevezett jóvátételi bizottság javaslatait tárgyalta meg, amely összességében minden afroamerikai felnőttnek 5 millió dollár értékű kártérítést irányoz elő a XIX. század közepén az Egyesült Államok teljes területén hivatalosan megszüntetett rabszolgaság intézménye miatt. A bizottság által javasolt intézkedések között szerepel adósságelengedés, adómentesség, valamint garantált éves 97 ezer dollár jövedelem és jelképes 1 dolláros áron.
A beszámolók szerint a meghallgatáson kialakult vitában a városi képviselők úgy érveltek a tervvel szemben ellenérzéseket hangoztató, politikailag liberálisnak mondott San Francisco-i polgárok előtt, hogy
Kaliforniában a rabszolgaság miatti jóvátétel kérdése állami szinten is napirenden van, Gavin Newsom demokrata kormányzó is többször hangoztatott erre irányuló elképzeléseket, és 2020-ban az első kormányzó volt az országban, aki jóvátételi munkacsoportot állított fel. A jóvátételi tervek ellenzői ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy egy olyan államról és városról van szó, ahol soha nem volt érvényben a rabszolgaság intézménye, és hozzáteszik, hogy a tervezet alapján olyan embereknek kellene fizetniük a rabszolgaságért, akik, illetve akiknek családja soha nem volt rabszolgatartó, olyan emberek számára, akik soha nem voltak rabszolgák.
A Stanford Egyetem számításai szerint amennyiben San Franciscóban végrehajtanák a kárpótlási intézkedést, az minden ott élő nem afroamerikai családnak 600 ezer dollárjába kerülne. A javaslatról a nagyváros önkormányzati testületének még szavaznia kell, amelynek során a tervezett intézkedések módosulhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!