
Bár Oroszországot stratégiai partnerként kezelné, az Európai Unióval sem szakítana a megválasztott moldovai államfő, Igor Dodon. Emellett rendezné a transznisztriai helyzetet is.
2016. november 22., 16:182016. november 22., 16:18
Igor Dodon megválasztott moldovai elnök nem akarja eltörölni az Európai Unióval kötött társulási szerződést, ugyanakkor stratégiai partnerséget kíván kialakítani Oroszországgal. Erről ő maga beszélt egy, az Interfax orosz hírügynökségnek adott interjúban.
Dodon szerint a problémák zöme, amellyel országa szembesül, megoldhatatlan Oroszország segítsége nélkül. Ezek között a gazdasági problémákat, a migránskérdést, valamint Transznisztria helyzetét is megemlítette. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Moldovai Köztársaságnak mind a Nyugattal, mind a Kelettel jó viszonyt kell ápolnia. „Sem a Nyugat, sem a Kelet diktátumait nem fogadom el. Az önálló államiságunkat támogatom. Megvannak a saját érdekeink” – jelentette ki.
Annak kapcsán, hogy a hónap végén Moszkvába látogat, kifejtette: annak célja egyrészt a moldovai termékek oroszországi importjára vonatkozó tiltás feloldása, valamint a gaazdaasági migránsok ügye.
Az Európával folytatott kereskedelem kapcsán megjegyezte: a szabadkereskedelem helyett az aszimmetrikus kereskedelem híve, ami annyit jelent, hogy azt szeretné, ha a moldovai termékeket vámmentesen exportálhatnák az európai piacokra, míg az importált európai termékekre vévővámot vetnéneek ki. A megválasztott elnök kijelentette: nem áll szándékában felbntani az EU-val kötött társulási egyezményt.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felfüggesszük az EU-val folytatott együttműködést, hogy felbontsuk a társulási szerződést. Nincs szükségünk Majdanra” – utalt az ukrajnai megmozdulásokra, amelyek az roszbarát Igor Janukovics elnök bukásához vezettek.
Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése, hogy Moldova nem képes a túlélésre a keleti együttműködés nélkül, ezért memorandum aláírását tervezi az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval. Az esetleges európai uniós csatlakozás kapcsán megjegyezte: azt nem kell siettetni, ha az ország meg akarja őrizni államiságát. „Az EU-csatlakozás ugyanis csakis Transznisztria és Gagauzia nélkül lehetséges” – mutatott rá.
Az orosz többsségű, szakadár Dnyeszteren túli terület helyzetének rendezését három lépcsőben oldaná meg. Először kétoldalú megállapodást kötne Chișinău és Tiraszpol között a gagauz területek autonómiáját szavatoló megállapodás mintájára. Emlékeztetett: Gagauzia leszögezte, hogy amennyiben a Moldovai Köztársaság államisága megszűnik, a gagauzoknak joguk van az önrendelkezésre, ez pedig Transznisztria számára is korrekt megoldás lehet. A második pont az, hogy Moldova ne csatlaakozzon a NATO-hoz, hiszen Transznisztria és Gagauzia ebben az esetben is kiválna. A harmadik pont az lenne, hogy a megállapodást a Dnyeszter mindkét partján népszavazás útján szentesítsék.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
szóljon hozzá!