2007. április 26., 00:002007. április 26., 00:00
Szerb részről fontosnak tartják, hogy a Biztonsági Tanács 15, főleg ENSZ-nagykövetekből álló küldöttségének tagjai, akik a tegnap este érkeztek, egy napot Belgrádban töltenek, majd ma estétől Koszovóban tartózkodnak, hogy ne csak politikusokkal, hanem minél több egyszerű, üldöztetést elszenvedő, s a koszovói lét napi valóságáról beszámolni tudó emberrel is beszéljenek. A szerb sajtó egészen biztos diplomáciai forrásokra hivatkozó hírei szerint a Johan Verdeke belga ENSZ-nagykövet vezette delegáció ma Borisz Tadics szerb államfővel, Vojiszlav Kostunica miniszterelnökkel, valamint szerb nem kormányzati szervezetek tagjaival találkozik, majd továbbutazik Pristinába. Szombat délig tartózkodik Koszovó központjában, s először a tartomány nemzetközi irányításának vezetőivel, a polgári közigazgatásért felelős Joachim Rückerrel és a NATO-irányítású nemzetközi haderő, a KFOR főparancsnokával, Roland Kather tábornokkal, valamint az EU és az EBESZ helyi képviselőivel tárgyal. Ezután következnek a helyi albán vezetőkkel – Fatmir Sejdiu államfővel és Agim Ceku miniszterelnökkel – tartott találkozók, illetve a szerb és egyéb kisebbségek képviselőivel s az ortodox, katolikus és muzulmán egyházi vezetőkkel folytatott konzultációk. A biztonsági tanácsi küldöttség ellátogat számos szerb–albán összetűzés helyszínére, a kettéosztott Kosovska Mitrovicába, illetve több szerb enklávéba is. Ezek között van a nyugat-koszovói Orahovác is, ahol Belgrád megítélése szerint a legszörnyűbb a Koszovóban maradt szerbek helyzete. A BT-küldöttség látogatását Oroszország kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott Koszovó – ellenőrzött függetlenségként jellemezhető – státusára vonatkozó javaslata egyoldalú, csak az albán érdekeket veszi figyelembe, a szerbek panaszait, s igényeit nem.
Az Egyesült Államok ugyanakkor kinyilvánította, hogy méltányolják az orosz és a szerb kormány észrevételeit a koszovói kérdés tartós megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések során.
Sean MacCormack washingtoni külügyi szóvivő kedden kijelentette: megpróbálják figyelembe venni Oroszország aggodalmát, csakúgy, mint a szerb kormányét, de eljött az idő arra, hogy olyan megoldással álljanak elő, ami hosszú távon fenntartható lesz. A szóvivő Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes szavait kommentálta, amelyek szerint nem fog átmenni az ENSZ Biztonsági Tanácsán a Koszovónak függetlenséget ígérő Ahtisaari-terv elfogadását javasló határozattervezet. MacCormack azt is kijelentette, hogy az ENSZ BT küldöttsége szintén ilyen kezdeményezés céljával látogat Belgrádba és Pristinába. „Az a véleményünk és a Biztonsági Tanács, valamint az összekötő csoport tagjainak a véleménye is, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan Koszovóban, és időben meg kell találni a tartós megoldást” – mondta MacCormack.
Hírösszefoglaló
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.