Fotó: Rompres
2007. május 10., 00:002007. május 10., 00:00
Bush egy hete utasította el a kongresszusi törvényjavaslatot, mert abba demokrata nyomásra az iraki csapatkivonás kötelező menetrendje is belekerült.
A republikánus tiltakozás ellenére a demokraták azt akarják elérni, hogy a kongresszus egyelőre csak 30 milliárd dollár folyósításához járuljon hozzá, ami két hónapra biztosítaná az afganisztáni és iraki műveletek folytatását. A demokraták elképzelése szerint az eredetileg 124 milliárd dolláros pótköltségvetés következő részletéhez – a szeptemberig elegendő 53 milliárd dollárhoz – Bush elnöknek júliusban újra meg kellene szereznie a kongreszszus jóváhagyását. Tony Snow fehér házi szóvivő téves politikának nevezte a háború részletekben történő finanszírozását, értékelése szerint ez bizonytalanságot keltene, lehetetlenné tenné a hosszú távú tervezést, és gátolná a katonai parancsnokok hatékony működését.
A USA Today című lap által megrendelt, tegnap közzétett Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 60 százaléka támogatja, hogy dolgozzanak ki menetrendet az amerikai csapatok Irakból való kivonására, annak ellenére, hogy a többség szerint egy jövő évi kivonulás esetén polgárháború tör majd ki Irakban, és az Egyesült Államok elleni terrortámadásokra is számítani kell. A felmérés azzal kapcsolatban készült, hogy múlt héten George Bush amerikai elnök megvétózta a háborúra 124 milliárd dollárt biztosító törvényt, amely az amerikai csapatok Irakból való szakaszos és legkésőbb október 1-jén megkezdendő kivonulását irányozta elő.
A felmérés eredménye szerint az amerikaiak 36 százaléka véli úgy, hogy az amerikai csapatoknak Irakban kellene maradniuk, amíg javul ott a helyzet. A megkérdezetteknek csupán 22 százaléka értett egyet a kormánynak azzal az érvével, amely szerint az amerikai erők iraki jelenléte elejét veszi az Amerika elleni terrortámadásoknak, 17 százalék vélekedett úgy, hogy az iraki jelenlét fokozza a terrorcselekmények valószínűségét, 50 százalék szerint pedig nincs ilyen összefüggés.
Közben tegnap előre be nem jelentett látogatásra érkezett Bagdadba Dick Cheney amerikai alelnök (képünkön), aki Núri al-Máliki iraki kormányfővel és Dzsalal Talabani elnökkel találkozott. \"A miniszterelnökkel egy stabil, önálló és a felkelők, illetve az al-Kaida fenyegetésétől megszabadított Irak felépítéséhez szükséges közös erőfeszítésekről tárgyaltunk” – mondta Cheney a Málikivel folytatott találkozója után. Amerikai tisztségviselők szerint Cheney be nem jelentett látogatása is jelzi: Washington részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik az iraki kormányfőre, hogy kézzelfogható előrelépést mutasson fel a felekezetközi erőszak visszaszorításában.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok