Határozott. Mette Frederiksen dán miniszterelnök nem akar engedni a washingtoni nyomásnak
Fotó: X/Mette Frederiksen
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
2026. január 19., 08:302026. január 19., 08:30
Közben a dán miniszterelnök és más európai vezetők továbbra is azt mérlegelik, hogyan reagáljanak Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó vámfenyegetéseire.
Mint arról beszámoltunk, Trump figyelmeztetett, hogy februárban új adókat vet ki nyolc amerikai szövetségesre – Dániára, Finnországra, Franciaországra, Németországra, Hollandiára, Norvégiára, Svédországra és az Egyesült Királyságra –, ha azok ellenzik az általa javasolt dán autonóm terület átvételét.
t – közölte a BBC.
„A vámfenyegetések aláássák a transzatlanti kapcsolatokat” – mutattak rá, és megismételték, hogy „teljes mértékben szolidárisak a Dán Királysággal és Grönland népével”.
„Mély aggodalmát” fejezte ki vasárnap az X közösségimédia-platformon Nicușor Dan a transzatlanti partnerek és szövetségesek között a Grönland kapcsán kialakult nyilatkozatháború miatt, és a párbeszéd mielőbbi újraindítását sürgette.
Az országok hangsúlyozták, hogy a NATO katonai szövetség tagjaként „elkötelezettek az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítése mellett, ami közös transzatlanti érdek”.
– áll a nyilatkozatban.
Frederiksen külön Facebook-bejegyzésében így fogalmazott: „Együtt akarunk működni, és nem mi keressük a konfliktust. Örülök a kontinens többi részéről érkező következetes üzeneteknek: Európát nem lehet zsarolni.”
„Annál is fontosabb, hogy szilárdan kiálljunk az európai közösséget létrehozó alapvető értékek mellett” – tette hozzá.
Eközben Sir Keir Starmer brit miniszterelnök elmondta, hogy vasárnap telefonon beszélt Frederiksennel, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral, mielőtt Trumppal tárgyalt.
Starmer hivatalának szóvivője elmondta, hogy
„Azt is elmondta, hogy helytelen vámokat kivetni a NATO-tagok kollektív biztonságát szolgáló szövetségesekre” – tette hozzá a szóvivő.
Ugyanezt elmondta Trumpnak is.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Trump azzal fenyegetőzött, hogy 10 százalékos vámot vet ki a Dániából, Norvégiából, Svédországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Finnországból származó árukra, amely február 1-jén lépne hatályba, de később 25 százalékra emelkedhetne, és addig maradna érvényben, amíg megállapodás nem születik.
„Ezek az országok, amelyek ezt a nagyon veszélyes játékot játsszák, olyan kockázatot vállalnak, amely nem tartható fenn és nem fenntartható” – írta, hozzátéve: „Ez nagyon veszélyes helyzet bolygónk biztonsága és túlélése szempontjából”.
Grönland ritkán lakott, de erőforrásokban gazdag, és észak-amerikai és sarkvidéki elhelyezkedése miatt kiválóan alkalmas helyszín rakétatámadások esetén a korai riasztási rendszerek telepítéséhez és a régióban közlekedő hajók megfigyeléséhez.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap az NBC News Meet the Press című műsorában kijelentette, hogy „Grönlandot csak akkor lehet megvédeni, ha az Egyesült Államok része, és ha az Egyesült Államok része, akkor nem kell megvédeni”.
„Úgy gondolom, hogy az európaiak meg fogják érteni, hogy ez a legjobb Grönlandnak, a legjobb Európának és a legjobb az Egyesült Államoknak” – mondta.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
„Ha békében akarunk élni, és ha közös problémákon akarunk együttműködni, akkor először is kölcsönösen el kell ismernünk egymás szuverenitását és területi integritását” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök, aki az európai válaszlépések összehangolásán dolgozik a vámfenyegetésekre, kijelentette, hogy kérni fogja az EU-t, hogy aktiválja „kényszerítő eszközét”, ha Trump bevezeti a vámokat.
Az amerikai elnök szerdán a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon fog beszédet tartani „Hogyan tudunk együttműködni egy egyre inkább megosztott világban?” témában.
Macron, valamint Németország és az EU vezetői szintén részt vesznek az éves konferencián.
A szintén ott jelen lévő kanadai miniszterelnök,
„Kanada szilárdan hiszi, hogy az Északi-sarkvidék biztonságának legjobb módja a NATO-n belüli együttműködés” – írta az X-en.
Mark Rutte NATO-főtitkár közben elmondta, hogy beszélt Trumppal „Grönland és az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetéről”.
„Továbbra is dolgozunk ezen, és alig várom, hogy a héten Davosban találkozzunk” – tette hozzá.
Dániában és Grönlandon egyaránt változatlanul nagy a közvélemény haragja Trump grönlandi fenyegetései miatt. Trump felvásárlási tervei ellen szombaton – a vámbejelentés előtt – tüntetésekre került sor Grönland fővárosában, Nuukban, valamint dán városokban.
„Ez zsarolás, ez egy nevetséges javaslat. A szövetségesek nem bánnak így egymással” – hangsúlyozta van Weel. Hozzátette, hogy a következő két hétben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terv lekerüljön a napirendről, ellenkező esetben „minden lehetőség nyitva marad”.
A holland külügyminiszter beszámolt arról is, hogy több európai ország katonai felderítő egységeket vezényelt Grönlandra hadgyakorlatokra való felkészülés céljából, és ezekről az intézkedésekről különböző szinteken egyeztettek az amerikaiakkal.
Amerikai képviselőházi elnök: nem számítok katonai intervencióra Grönlandon
Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke kijelentette, hogy nem számít amerikai katonai intervencióra Grönlandon.
Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú „nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára”.
„Veszélyes világban, veszélyes időkben élünk, és nincs abban semmi újdonság, hogy Donald Trump elnök ezt felismerte, az ügy egészen Truman elnökig visszanyúlik, aki először beszélt az ügy stratégiai fontosságáról” – fogalmazott az amerikai Kongresszus alsóházának republikánus vezetője a vasárnapi BBC-interjúban.
Johnson ezzel arra utalt, hogy az évtizedekkel később nyilvánosságra került, annak idején titkosított iratok szerint Harry Truman amerikai elnök kormánya 1946-ban 100 millió dollárnak megfelelő arany ellenében megvásárolta volna Grönlandot Dániától.
Az amerikai képviselőház elnöke a BBC interjúműsorában – arra a felvetésre, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikája akár amerikai katonai akciót is előrevetíthet – kijelentette: nem számít arra, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót hajt végre „a csekély népességű” Grönlandon.
Mike Johnson hozzátette: meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!