Vita tárgya. Több nyugat-európai ország is kis létszámú katonai kontinenst küldött Grönlandra, köztük Franciaország is
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet, akár katonai erővel is.
2026. január 16., 09:302026. január 16., 09:30
Grönland és Dánia elutasított minden olyan felvetést, miszerint a sziget eladható vagy elfoglalható lenne, és figyelmeztetett, hogy az erőszakkal való fenyegetőzés aláássa a szövetségesek egységét.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok, Dánia és Grönland tisztségviselői közötti szerdai találkozón nem sikerült enyhíteni a feszültséget.
Franciaország megerősítette, hogy már a helyszínre vezényelte csapatait.
– mondta Emmanuel Macron francia elnök.
„Franciaországnak és az európaiaknak továbbra is jelen kell lenniük mindenütt, ahol érdekeik veszélybe kerülnek – eszkaláció nélkül, de kompromisszumok nélkül, amikor a területi szuverenitás tiszteletben tartásáról van szó” – tette hozzá.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Németország is bejelentette részvételét, a missziót biztonsági akcióként fogalmazva meg.
A német védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a csapatok bevetésének célja az, hogy megvizsgálják, hogyan lehet biztosítani a stabilitást az Északi-sarkvidéken, miközben – ahogy fogalmaztak – Oroszország és Kína egyre aktívabbá válik.
„Döntő fontosságú, hogy a NATO-n belül, különösen amerikai partnereinkkel, nagyon szorosan együttműködjünk minden dán vezetésű közös grönlandi kutatásban” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Franciaország 15, Németország 13 katonát küldött, emellett Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság is részt vesz a misszióban.
Finnország két katonai összekötő tisztet küld Grönlandra, hogy tanulmányozzák a kiképzési tevékenységek lehetőségeit – erről számolt be csütörtökön a finn védelmi minisztérium. Hollandia szintén csütörtökön jelentette be, egy északi-sarki katonai gyakorlat részeként a holland védelmi Minisztérium egy haditengerészeti tisztet küld a grönlandi misszióba.
A mintegy 56 000 lakosú szigeten már működik egy amerikai katonai bázis.
Több vezető EU-ország nyilvánosan támogatta Dániát, ami tükrözi Európa mély aggodalmát Trump retorikája miatt. Trump azzal érvelt, hogy a NATO „hatékonyabbá és eredményesebbé” válna, ha Grönland az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állna.
miután a Fehér Házban megbeszélést tartottak a dán, a grönlandi és az amerikai vezetők.
„Ahelyett, hogy konstruktív munkát végezne a meglévő intézményeken, különösen az Északi-sarkvidéki Tanácson belül, a NATO az Északi-sarkvidék gyorsított militarizálásának útját választotta, miközben Moszkva és Peking növekvő fenyegetésének képzeletbeli ürügyével erősíti ottani katonai jelenlétét” – ítélte el fejleményeket a brüsszeli orosz nagykövetség.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pedig aláhúzta: „Szolidaritást vállalunk Kína álláspontjával abban, hogy az Oroszország és Kína Grönland körüli, bizonyos tevékenységeire való hivatkozások elfogadhatatlanok, mint a jelenlegi eszkaláció okai”.
A provokatív kijelentéseiről ismert Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szarkasztikusan arra sürgette Trumpot, hogy gyorsan cselekedjen és annektálja Grönlandot, jelezve Moszkva érdeklődését a nyugati szövetségesek közötti megosztottság iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!