
Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az uniós és török vezetők hétfő délután kezdődött rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján.
2016. március 08., 19:092016. március 08., 19:09
2016. március 08., 20:072016. március 08., 20:07
A tervezettnél sokkal hosszabb, éjszakába nyúló tárgyalások végén elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoğlu török kormányfő által a hétfői munkaebéden váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről.
A március 17–18-ei csúcsértekezlet zárónapján a török miniszterelnök is részt vesz a tervek szerint.
A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.
A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott nem szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – írták a zárónyilatkozatban. A dokumentumban az is olvasható, hogy Törökország kötelezettséget vállalt rá: vissza fogja fogadni az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel, valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után ennek kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoğlu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem.
Az Európai Bizottság elnöke keddre virradóra azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába. Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét\". A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért.
Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek. Jean-Claude Juncker emellett ismételten kiemelte: a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra. Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt. A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.
François Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta: „addig még hosszú az út\", az EU által nyújtott pénzügyi támogatás növelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.
Dacian Cioloş román kormányfő szerint a Törökországgal kötött megállapodás alapvető fontosságú a migránsáradat megállítása szempontjából.
Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről, az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.
Orbán Viktor vétózott, és elégedett
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész-útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően, kedd hajnalban.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar–osztrák–szlovén–horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk. A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők „hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében. Orbán egyébként a találkozón ellenezte a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, és mivel az olaszoknak és Ciprusnak is voltak kifogásai, ezért egy időre meg is szakadt az uniós csúcstalálkozó, és szűkebb körű egyeztetések kezdődtek.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!