
Fotó: Pixabay
Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Tevékenységét olyan politikai prioritások fogják vezérelni, amelyek reagálnak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújára, valamint a konfliktus okozta gazdasági kihívásokra.
2022. július 01., 14:382022. július 01., 14:38
A július elsejétől december 31-ig tartó cseh tanácsi elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll.
A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták.
Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.
emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség.
Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban.
Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a „zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!