
Fotó: Pixabay
Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Tevékenységét olyan politikai prioritások fogják vezérelni, amelyek reagálnak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújára, valamint a konfliktus okozta gazdasági kihívásokra.
2022. július 01., 14:382022. július 01., 14:38
A július elsejétől december 31-ig tartó cseh tanácsi elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll.
A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták.
Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.
emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség.
Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban.
Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a „zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!