Fotó: Pixabay
Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Tevékenységét olyan politikai prioritások fogják vezérelni, amelyek reagálnak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújára, valamint a konfliktus okozta gazdasági kihívásokra.
2022. július 01., 14:382022. július 01., 14:38
A július elsejétől december 31-ig tartó cseh tanácsi elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll.
A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták.
Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.
emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség.
Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban.
Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a „zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!