Fotó: Kreml
Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Miloš Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.
2022. június 06., 20:552022. június 06., 20:55
Miloš Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: „Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”
A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.
„Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő.
Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.
A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.
Miloš Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. „Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt „túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – mutatott rá az interjúban Miloš Zeman.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!