A határon túli magyar szervezetek ódzkodnak az új támogatásrendszertõl
A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma (KMKF) nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) – ebben a kérdésben egyetértettek a hétvégén, Budapesten megtartott fórum résztvevõi. A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülõföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre.
2006. szeptember 10., 00:002006. szeptember 10., 00:00
Gémesi szerint idén december 31-én megvalósul az alapítványi integráció, így a 2007-es költségvetésben már egy új rendszer lesz. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínû, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a Magyar Állandó Értekezlet eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Mint mondta, kormányzati oldalról átalakul az egyeztetés fórumrendszere, létrejön a magyar–magyar kormányzati konzultáció a kormány és a magyar közösségek képviselõinek részvételével, s ennek elsõ ülésére még ebben az évben sor kerül. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke az MTI-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselõi. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintõ kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF elõkészítõbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja mûködtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak mûködni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttmûködés kereteirõl. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minõsül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól mûködött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülõföld Alapba történõ integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki megjegyezte: nem szeretné, ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltûnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Elõbbivel utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. Az RMDSZ az ülésen bemutatott 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetérõl az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létezõ alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerûen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetõsége. Mint írták, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: olyan kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magában foglalja. A KMKF résztvevõi elõtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfõ örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, aki sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítélésébõl is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselõjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyûlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselõk folytatnak.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.