Bugár Béla: a szlovák-magyar kapcsolatok legnagyobb problémája a kisebbségi kérdés

„A Magyar Köztársaságnak teljesen más elképzelései vannak a kisebbségi jogokról, mint a Szlovák Köztársaságnak. A feszültség néha ebből is adódik. Látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és néhány esetben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne” – jelentette ki Bugár a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség által vasárnap nyilvánosságra hozott interjúban.

A politikus szerint a kapcsolatokban vannak olyan, a nyilvánosság számára nagyon érzékenyen kérdések, amelyek mesterségesen lettek kialakítva. Bugár ilyennek tartja a határon túli magyarok választójogát. Emlékeztetett egy közelmúltban készült felmérésre, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak Magyarország polgárai a határon túli magyarok választójogához. „A politikai pártok többsége elutasítja ezt. A Fidesz választóinak 60 százaléka elutasítja a választójog megadásának lehetőségét azoknak, akik nem élnek Magyarországon. Ez teljesen normális” – szögezte le a Híd elnöke.

Ugyanakkor úgy véli, nem volt szerencsés az a szlovák javaslat, amelynek célja a kettős állampolgárság kérdésének a megoldása lenne. „Ez olyan, mint amikor azt mondom, hogy soha nem veszek fel kék inget, Ön pedig épp egy kék inget küld nekem” – magyarázta Bugár.

A kettős állampolgárság kérdésének a magyar-szlovák szerződés alapján való rendezéséről januárban Pozsonyban állapodott meg a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Iveta Radicová. A szlovák fél februárban adta át saját javaslatait Budapestnek, de az a dokumentumot tárgyalási alapnak sem tartja elfogadhatónak.

Bugár megjegyezte: ha a magyar fél lehetőséget kap valaminek az elutasítására, akkor azt megteszik. „Talán megfelel nekik, hogy a kettős állampolgárság ügyében nincs problémájuk egyik szomszédos országgal sem, csupán Szlovákiával” – mondta. Hozzátette azonban, hogy ez egy nemzetközi ügy, így a megoldás szerinte a tárgyalás.

A fennálló problémák ellenére Bugár úgy látja, hogy ma a szlovák-magyar kapcsolatok jobbak, mint a múltban voltak. Jónak tartja, hogy Budapest néhány nem éppen szerencsés lépésére a szlovák kormány nem reagált hisztérikusan.

„Ha ki kell mondanunk, hogy valami nem tetszik nekünk, akkor tudunk olyan utat választani, amely megfelel a diplomáciai szokásoknak” – fejtette ki a Híd elnöke. A Robert Fico vezette volt balközép kormány lépését a kettős állampolgárság ügyében hisztérikusnak minősítette. „Gyorsan lépni akartak, hogy megmutassák Magyarországnak. De mit mutattak meg nekik? Semmit, csupán saját polgárainkat fosztjuk meg állampolgárságuktól” – vélekedett Bugár.

Hozzátette: pártja jelenleg nem dolgozik egy olyan saját tervezeten, amely megoldhatná a kettős állampolgárság kérdését. „Mi ezt megpróbáltuk. Teljesen felesleges valami újat kitalálni, hiszen egyébként sincs túl sok lehetőség” – húzta alá. Szerinte az lenne a legjobb, ha az állampolgársági törvényt megszüntetnék.

A kormánykoalíciós partnerei viszonyulásáról a kisebbségi kérdéshez elmondta: nem könnyű a helyzet. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) sem más, mint a múltban, s nem változott meg egyik napról a másikra. „Ami azonban a kommunikációt és a nyitottságot illeti, sokkal jobb a helyzet, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy tudunk olyan témákról is beszélni, amelyeket a múltban tabuként kezeltek” - mutatott rá Bugár. Leszögezte: a kormánykoalíciónak kompromisszumos megoldást kell találni, mert aztán semmi nem megy át a parlamentben.

Ami a Híd magyar-szlovák párt és a Fidesz viszonyát illeti, Bugár kifejtette, hogy nincs köztük kommunikáció. „Az együttműködést elutasították, ezért jelenleg ez tárgytalan” - állapította meg. Ezzel összefüggésben megemlítette Romániát, ahol szerinte a Fidesz lassan már nem kommunikál az RMDSZ-el, ám azokat a romániai magyarokat, akik nincsenek a parlamentben, támogatja.

„Pénzügyileg is és másképp is. Jobban tetszik nekik az a párt, amely akaratuk szerint cselekszik. Átéltem ezt, amikor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke voltam, és el kellett utasítanom olyan dolgokat, amelyek nem voltak eurokonformok, illetve amelyekkel nem értettünk egyet” - szögezte le a Híd elnöke.