2009. december 07., 09:462009. december 07., 09:46
A szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás a kettős állampolgárságról – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szombaton, a voksolás évfordulóján Budapesten. Mint fogalmazott, a nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak.
Németh hozzátette: ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket. „Amivel riogattak 2004-ben, azt kapta az egész ország jutalmul: az elmúlt öt évben drámai mértéket öltött a munkanélküliség, a nyugdíjak elértéktelenedtek és az egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére jutott” – összegzett a fideszes politikus, aki kitért arra is, hogy felerősödött a külhoni magyarokra nehezedő nyomás. „A szlovák államnyelvtörvény a fékevesztett nacionalizmus kicsúcsosodása, a jogi abszurditás mintapéldája” – véli.
Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke úgy fogalmazott, bármi is történt, „összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt”. Felidézve az öt évvel ezelőtti kormánypárti kijelentéseket és az akkori kampányt azt mondta, hogy „2004. december 5-én bekövetkezett az, ami a szomszédos népeknél elképzelhetetlen lett volna, megtagadták a határon túli nemzettársainkat, ellökték a testvéri kezet, nemet mondtak az összetartozásra”.
A kereszténydemokrata képviselő szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a Kárpát-medencei magyarság problémáit és gondjait. „Joggal fogalmazható meg bírálat is az e téren tapasztalható európai uniós hozzáállás miatt” – fűzte hozzá. Simicskó, hangsúlyozva a magyar társadalom felelősségét, leszögezte: „meg kell adnunk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat és hozzánk akarnak tartozni”.
Az öt évvel ezelőtti népszavazásra emlékeztek a Polgárok Házában is. Az eseményen többek között felszólalt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki szerint a 2002-es választásokkor negatív kampányeszközként használták fel a határon túli magyarok jogállásról szóló státustörvényt vagy kedvezménytörvényt. Úgy vélte, hogy a határon túli magyaroknak „nagyobb veszteség volt a választás eredménye, mint amennyi lelki erőt adott a státustörvény”.
„Bűntudatunk volt, hogy miattunk veszítette el a választásokat az Orbán-kormány” – fogalmazott Székelyudvarhely jelenlegi alpolgármestere. Saját élményeire utalva elmondta, hogy 2004-ben a kampányban úgy érezte, „mindenki akarja a kettős állampolgárságot”.
„A nemzet fenntartásához az embernek áldozatot kell vállalnia” – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki szerint rosszul érveltek azok a népszavazás előtt, akik az életszínvonal csökkenése miatt a magyar állampolgárság megadása ellen érveltek.
Szerinte a nemzettel nem törődő „potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke kétségét fejezte ki, hogy „egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni”. „Ha ismerjük nemzetünk állapotát, Magyarország közállapotait, akkor olyan kérdésben nem szabad népszavazást kezdeményezni, amelynek a korábbi megszűnéséért nem a nép felelős” – fogalmazott Duray, aki szerint az állampolgárság alapjog, amiről nem szavazni kell, hanem „a törvényhozásnak kell megalkotnia azokat az eszközöket, amelyekkel az alapjoghoz hozzá lehet férni”.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke úgy vélte, a vajdasági magyarok, akik a 90-es évek elejétől hozzászoktak ahhoz, hogy „egyik csapás a másik után éri őket”, úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása. Szerinte a kettős állampolgárság minden magyar érdeke a határon túl, és érdeke Magyarországnak is.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.