Fotó: X/Tucker Carlson videója
Soha nem esett szó arról, hogy Ukrajna esetleges háborús veresége után Magyarország visszakaphassa Kárpátalját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban, amelyet a Fox News hírcsatorna korábbi munkatársának, Tucker Carlson konzervatív amerikai újságírónak adott.
2024. február 09., 07:592024. február 09., 07:59
2024. február 09., 11:502024. február 09., 11:50
A nyugati sajtó és politikusok egy részének köreiben már az elkészítése előtt nagy vihart kavart interjút Carlson csütörtökön este tette közzé az X-en.
Ebben a kontextusban került szóba Kárpátalja ügye is.
„A második világháború után Ukrajna a háború előtt Lengyelországhoz tartozó területeken kívül korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is megkapta. Elvették Románia és Magyarország területeinek egy részét és Szovjet-Ukrajnának adták, és azok továbbra is Ukrajna részei maradnak. Így minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata nyomán alakítottak ki” – mondta Putyin.
Carlson rákérdezett, hogy az orosz elnök szerint Magyarországnak jogában állhat-e visszavenni a Kárpátalját Ukrajnától. Putyin válaszában kifejtette, Sztálin idején sokan állították, hogy számos országban sértették meg az emberi és más jogokat, és „visszakövetelhetnék a területeiket, ám ehhez nincs joguk”.
Carlson konkrétan rákérdezett, hogy Putyin mondta-e valaha Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?
Felidézte, hogy az 1980-as években elment Beregszászba, és azt konstatálta, hogy a környéken nem ukrán nyelven volt kiírva a települések neve, hanem oroszul és magyarul. Elmondta, akkor találkozott először magyarokkal a Szovjetunióban.
„Valamilyen falun hajtottam keresztül, és ott férfiak ültek a házaik mellett, fekete háromrészes öltönyt és fekete hengeres kalapot viseltek. Megkérdeztem, hogy ezek valamiféle művészek? Azt mondták nekem, hogy nem, ők nem művészek, hanem magyarok. Rákérdeztem, mit keresnek itt? Hogy érti ezt? Ez az ő földjük. Itt élnek. Ez a szovjet időkben volt, az 1980-as években. Megőrizték a magyar nyelvet és a nemzeti viseletüket. Ők magyarok, és magyarnak érzik magukat” – mondta.
Az interjú elején egyébként Putyin hosszú történelmi leckét tartott Oroszországról, és az ukrán államiságról, visszamenve a 8. századig.
„Minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, Ukrajna mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki” – állította Putyin.
A Nyugathoz fűződő viszonyáról szólva Putyin elítélte a NATO jelenlétét Oroszország keleti határai mentén.
A 2013-2014-es, Viktor Janukovics akkori elnök bukásához vezető majdani eseményeket államcsínynek nevezte.
Ennek folyományaként kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019-es megválasztása a Majdan-tüntetésekből eredő államcsíny eredménye.
Az ukrajnai háború kapcsán megismételte a már két évvel ezelőtt is ismertetett állításokat.
– szögezte le.
Amikor a bebörtönzött amerikai újságíróról, Evan Gershkovichról kérdezték, Putyin kijelentette: Gershkovich kémkedett, hogy a Wall Street Journal riportereként az Egyesült Államok kormányának dolgozott.
„Titkos információk megszerzését kémkedésnek nevezik” – fejtette ki Putyin.
Hosszasan beszélt az invázió kezdetéről is, megismételve azokat a hamis állításokat, hogy Oroszország nem támadta meg Ukrajnát. Putyin szerint Moszkva csak a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyekre reagált.
Szerinte Lengyelország ellen csak akkor lépne fel katonailag Oroszország, ha az megtámadná.
„A nyugati világ képzeletbeli orosz fenyegetéssel próbálja riogatni a saját lakosságát, de a gondolkodó emberek, az elemzők, akik figyelemmel követik a reálpolitikát nézik, az okos emberek, tökéletesen megértik, hogy ez egy hamis állítás” – mondta Putyin.
Putyin az amerikai elnökökkel való kapcsolatáról is beszélt, megismételve egy korábban már említett történetet, miszerint 2000-ben – amikor először elnökké választották – a Kremlben találkozott Bill Clinton amerikai elnökkel, akinek felvetette, hogy Oroszország csatlakozhatna-e a NATO-hoz. Clinton először úgy válaszolt, hogy szerinte igen, de később, a tanácsadóival folytatott egyeztetés után azt mondta, hogy akkor ez nem volt lehetséges.
Elmondta azt is, hogy „nagyon jó kapcsolatot” ápolt George W. Bushsal.
– jegyezte meg.
Kifejtette: nem emlékszik, mikor beszélt utoljára Joe Biden elnökkel.
Az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásával Putyin a CIA-t vádolta meg, az ukrajnai béke lehetősége kapcsán pedig kifejtette: lehetőség lett volna tárgyalások útján békét kötni, de Ukrajna ezt végül elutasította, mert „engedelmeskedett a nyugati országok, európai országok és az Egyesült Államok utasításainak”.
A háború végét abban látja, hogy a Nyugat hagyjon fel a fegyverszállítással Ukrajna számára, ezt követően pedig „néhány héten belül vége lenne”.
Az egyébként február 6-án, a Kremlben készült interjú miatt számos bírálat érte Carlsont, baloldali és liberális körök oroszpárti propagandistának és szélsőjobbodalinak próbálják beállítani.
Az újságíró azzal indokolta az interjú elkészítését, hogy meg akarta szólaltatni a másik felet is, az interjú felvezetőjében pedig kifejtette: függetlenül attól, hogy a néző egyetért-e Putyin narratívájával, ő azt a következtetést vonta le a beszélgetésből, hogy az orosz elnök őszintén hiszi: Oroszországnak történelmi joga van az Ukrajna egyes részei fölötti uralomra.
Az EP elítélte az „európai demokrácia aláásását” célzó orosz törekvéseket
Az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elítélte „az európai demokrácia aláásását” célzó orosz törekvéseket, és arra figyelmeztetett, hogy „egyes választott európai politikusok és pártok tudatosan szolgálják Moszkva érdekeit”, aláásva ezzel az EU egységét és demokráciáját.
Az EP közleménye szerint 433 igen szavazattal, 56 ellenében és 18 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői felháborodásukat és aggodalmukat fejezték ki „Oroszország folyamatos erőfeszítései” miatt, amelyek célja – véleményük szerint – „az európai demokrácia aláásása a beavatkozás és a dezinformáció különböző formáival”.
Figyelmeztettek arra is, hogy a Kreml megpróbálja megosztani az európai polgárokat.
Moszkva „befolyásoló ügynököknek” szervezett be néhány EP-képviselőt is, és bizonyos európai politikai pártokkal függési viszonyt alakított ki, például pénzügyi támogatás révén, és ezek immár az „orosz propaganda felerősítőiként” működnek és Oroszország érdekeit szolgálják – írták.
„Európa-szerte évek óta rendszeres leleplezésekre” hivatkozva az EP-képviselők felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy „Oroszország több demokratikus országban is megtalálta a módját annak, hogy (…) jelentős finanszírozást nyújtson politikai pártoknak, politikusoknak, tisztviselőknek és mozgalmaknak”, hogy beavatkozzon és befolyást szerezzen a demokratikus folyamatokban.
A szöveg példákat is felsorol a különböző országokban a közelmúltban tett orosz befolyásolási kísérletekre, beleértve „a szélsőjobboldali politikai pártok és szereplők ellátását narratívákkal Németországban és Franciaországban”.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki azon közelmúltban megjelent hírek miatt, amelyek szerint Tatjana Zdanoka lett EP-képviselő feltehetően az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) informátoraként tevékenykedett.
Az állásfoglalásban rámutatnak más olyan esetekre is, amikor „EP-képviselők tudatosan szolgálták Oroszország érdekeit”, egyebek között az orosz megszállt területeken szervezett „hamis választási megfigyelői missziók révén”.
A Moszkva által szerintük támogatott európai szeparatista mozgalmakat említve az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a katalán szakadárok, köztük a katalán regionális kormány képviselői, illetve Carles Puigdemont volt regionális elnök, jelenlegi EP-képviselő és az orosz kormányzat közötti kapcsolatok miatt.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha az érintett katalán EP-képviselők és orosz képviselők közötti kapcsolattartással összefüggő ügyeket az EP-képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság elé utalnák további vizsgálat céljából.
Az állásfoglalásban azt is megjegyezték, hogy az orosz beavatkozás Katalóniában egy szélesebb körű orosz stratégia része lehet, amely az EU-n belüli széthúzást és az EU belső destabilizációját hivatott előmozdítani. Az EP ezért felszólította az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot „a Kremlhez köthető EP-képviselők” kapcsolatainak ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!