Brüsszeli hidegzuhany a romániai igazságügynek

„Létfontosságú, hogy Románia jelentős és visszafordíthatatlan eredményeket mutasson fel 2009 nyaráig (az EB újabb jelentésének közzétételéig – szerk. megj.)” - áll a dokumentumban, amely szerint a 2008. júliusában ismertetett legutóbbi jelentés megállapításaihoz képest visszalépés történt a reformok ütemében. A jelentés szerint Romániának be kell bizonyítania, hogy igazságszolgáltatása stabil, autonóm rendszerként működik, amely képes beazonosítani és büntetni a korrupciót, valamint fenntartani a jogállamiságot. A legfontosabb feladat a hiányos jogi keret kiegészítése, és hogy ennek alapján az igazságszolgáltatás függetlenül alkalmazza a törvényeket, gyorsan és hatékonyan kezelje a magas szintű korrupciós ügyeket.

Az EB kifogásolja, hogy a bukaresti parlament megakadályozta a korrupcióval vádolt magas rangú tisztségviselők ellen indított bűnvádi eljárásokat, és hangsúlyozza: a törvényhozásnak lehetővé kell tennie, hogy az igazságszolgáltatás kivizsgálhasson minden nagykorrupciós ügyet. Azt is bírálja a brüsszeli testület, hogy a korrupciós perek túlságosan elhúzódnak, a bíróságok túl engedékenyek, és a magas szintű korrupciós ügyekben a perrendtartás sem egységes.

A jelentés elismeri ugyan, hogy a magas rangú tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenységében előrelépés tapasztalható a legutóbbi igazságügyi jelentés ismertetése óta eltelt fél évben, de hangsúlyozza, hogy az ANI-nak be kell bizonyítania: képes külső befolyás nélkül dolgozni.

Az EB értékelése szerint további erőfeszítésekre van szükség, hogy a 2008 nyarán elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában szereplő célkitűzések megvalósuljanak.

A kormány kidolgozta ugyan a polgári törvénykönyv módosítási tervezetét, valamint a büntető törvénykönyv, a bűnvádi és polgári perrendtartás tervezeteit, a parlament azonban még nem fogadta el ezeket, állapítja meg az EB jelentése.

A 2009. júliusában esedékes újabb jelentés azt vizsgálja majd, hogy Románia mennyire volt képes sikeresen megoldani az igazságügyi reformok most jelzett problémáit, és milyen mértékben képes meggyőző eredményeket felmutatni a korrupcióellenes harcban, szögezi le a jelentés.