Fotó: Makkay József
Január 1-től az Euro 4-es és annál alacsonyabb besorolású dízelautók, valamint egyes 11 évnél idősebb járművek környezetvédelmi okokból nem közlekedhetnek a brüsszeli régióban – írta a La Libre Belgique című napilap hétfőn.
2022. január 03., 13:382022. január 03., 13:38
A belga főváros 2019 januárjától alacsony kibocsátási zónát (Low Emission Zone – LEZ) hozott létre, amelyen belül a legszennyezőbb, elsősorban dízelüzemelésű járművek közlekedését fokozatosan megtiltják.
A francia nyelvű napilap hétfői beszámolója szerint a környezet védelme, valamint a légszennyezés csökkentése érdekében 2022 első napjától kezdve már az Euro 4-es besorolású dízeldízelautók, kisteherautók és buszok sem közlekedhetnek a brüsszeli régió 19 települését lefedő LEZ-övezeten belül.
Közülük körülbelül 25 ezer járművet regisztráltak Brüsszelben. A járművek kivonására a hatóságok három hónapos, április 1-ig tartó átmeneti időszakot engedélyeznek. Ezt követően a szabálysértő járművezetők 350 eurós (mintegy 125 ezer forint) bírságot kapnak.
A régióban nyilvántartásba vett Euro 4-es besorolású dízelautók a károsanyag-kibocsátás 12 százalékáért felelősek – közölték.
A brüsszeli városvezetés 2025-ig a legtöbb dízelüzemű járművet fokozatosan kivonja a közlekedésből. 2019 elejétől az Euro 0-ás, 1-es, és a 2-es besorolású, valamint a 19 évesnél idősebb dízelautók nem hajthatnak be a fővárosi régióba. 2020-tól az Euro 3-as és a 15 évnél idősebb dízelek, 2022-től az Euro 4-es és a 11 évesnél idősebb dízelüzemű gépjárműveket is kivonták a brüsszeli régió forgalmából.
A korlátozás nem vonatkozik a tűzoltó- és mentőautókra, valamint az autóritkaságnak számító, úgynevezett old timer kategóriába tartozó járművekre.
A brüsszeli városvezetés a 2025-ös céldátumig 86 százalékkal kívánja csökkenteni a nitrogén-dioxid, szintén 86 százalékkal a levegőbe kerülő korom koncentrációját, valamint 31,43 százalékra kívánja leszorítani a szállóporét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!