
Fotó: 123RF
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy értékelése szerint a jogállamiság magyarországi helyzetével és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos aggályainak eloszlatására hozott magyar reformok továbbra sem elegendőek a források teljes körű felszabadításához.
2022. december 09., 21:242022. december 09., 21:24
Az EU brüsszeli végrehajtó testülete szerint az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés ellenére az EU pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok változatlanul fennállnak. A brüsszeli testület ezért fenntartotta a Magyarországnak 2021-2027 között járó kohéziós támogatások egyharmadának – 7,5 milliárd eurónak – a felfüggesztésére tett korábbi javaslatát. Közölték, a december 7-ig hozott magyar intézkedéseket és elfogadott jogszabályokat értékelő jelentését az Európai Bizottság megküldte a tagállami kormányoknak.
Noha a javasolt, a helyzet javítását szolgáló korrekciós intézkedések együttesen elvileg alkalmasak lennének a felvetett problémák kezelésére, azokat helyesen és hatékonyan végre is kell hajtani ahhoz, hogy a megújított jogszabályok csomagja megfelelőnek minősüljön. „Figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy az intézkedéseket nem hajtják végre megfelelően, vagy hatékonyságuk gyengül” – írták.
A közleményt jegyző Johannes Hahn költségvetési biztos kiemelte: a felvetett problémák kezelésének egyik legfontosabb intézkedése az Integritás Hatóság létrehozása volt, amely egyebek mellett a „közbeszerzések területén tapasztalható rendszerszintű jogsértések” orvoslását célozza. A bizottság értékelése szerint azonban fennáll a veszélye, hogy a hatóság függetlensége csorbul, hatékonyságát a korábban már jelzett hiányosságok aláássák. Az uniós testület emellett az igazságügyi rendszer függetlenségét biztosító jogszabályokat sem találta elégségesnek a korábban megfogalmazott aggályok eloszlatására.
Kijelentették: a magyar lépések ellenére az unió költségvetését érintő általános kockázatok változatlanul fennállnak, az uniós felzárkóztatási források felfüggesztéséről szóló bizottsági álláspont a közelmúltban elfogadott jogszabályi változások fényében sem változott. Végezetül közölték: Magyarországnak bármikor lehetősége van írásos értesítést benyújtani annak bizonyítására, hogy az uniós aggályok már megalapozatlanok. Amennyiben ez két éven belül bizonyítást nyer, az érintett uniós finanszírozás nem vész el – zárta értékelését az Európai Bizottság.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!