Brit külügyminiszter: a nyugati adófizetők pénze helyett a zárolt orosz vagyonból kell Ukrajna újjáépítését finanszírozni

David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához.

Hírösszefoglaló

2024. január 19., 09:062024. január 19., 09:06

Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott:

erkölcsileg, politikailag, jogilag és gazdaságilag is indokolható lenne azokból az orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott nemzetközi szankciók keretében foglaltak le.

A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.

Cameron kijelentette: a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy

a befagyasztott orosz vagyonok egy részét felhasználják az ukrán nép javára.

Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette:

felkérte a brit jegybankot annak megvizsgálására, hogy a zárolt orosz szuverén vagyoneszközökből lehetne-e segítséget nyújtani Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.

Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.

A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján

Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.

Eközben

bekérették Pierre Lévy moszkvai francia nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a francia fegyveresek ügyében, akikre Harkivban mért csapást az orosz hadsereg

– közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

„Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők megsemmisítették külföldi harcosok egy ideiglenes telepítési pontját Harkivban, a francia nagykövetet behívták a külügyminisztériumba” – mondta Zaharova.

A orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy január 16-án az orosz hadsereg csapása Harkivban lerombolt egy épületet, amelyben külföldi, főként francia zsoldosok állomásoztak. A tájékoztatás több mint 60 „zsoldos” életét vesztette, további több mint húszat pedig kórházba szállítottak.

A moszkvai katonai tárca csütörtökön külföldi „zsoldosok” két újabb ideiglenes telephelyére mért csapásól tett bejelentést.

A francia külügyminisztérium csütörtökön cáfolta, hogy lennének francia zsoldosok Ukrajna területén.

„Franciaország a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett katonai eszközökkel és katonák kiképzésével segíti Ukrajnát szuverenitása, függetlensége és területi integritása védelmében vívott harcában. Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben bizonyos más országokkal” – idézte a párizsi minisztérium közleményét az i24news.tv/fr francia hírportál.

Az Egyesült Államok szankcióval sújtott orosz kőolajat szállító hajózási vállalkozást

Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott csütörtökön egy Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett hajózási vállalkozást az orosz olajra kivetett nemzetközi ársapka megsértése miatt.
Az amerikai pénzügyminisztérium (Department of Treasury) bejelentése szerint a Hennesea Holding Ltd. nevű szállítási vállalkozás érdekkörébe 18 tanker tartozik, többi között az a HS Atlantica nevű kőolajszállító is, amely a hordónkénti 60 dollárt meghaladó áron értékesített orosz eredetű kőolaj szállításában vett részt.
A HS Atlantica közvetlen tulajdonosa tavaly decemberben már amerikai szankció hatálya alá került.
Az amerikai kormányzat által csütörtökön bejelentett gazdasági büntetőintézkedés az első volt 2024-ben, amit az ársapkával összefüggésben hoztak. 2023. decemberében az amerikai kormányzat pontosította és kiszélesítette a szankciók lehetőségét.
Az orosz származású kőolajra, országok egy csoportja, köztük az Egyesült Államok vezetett be úgynevezett ársapkát 2022-ben, ami előírja, hogy az orosz energiahordozó hordójáért nem lehet többet kifizetni 60 dollárnál. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy korlátozzák Oroszország bevételeit az ukrajnai háború közepette.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok