David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához.
2024. január 19., 09:062024. január 19., 09:06
Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott:
A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.
Cameron kijelentette: a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy
Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette:
Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.
A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján
A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.
Eközben
– közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők megsemmisítették külföldi harcosok egy ideiglenes telepítési pontját Harkivban, a francia nagykövetet behívták a külügyminisztériumba” – mondta Zaharova.
A orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy január 16-án az orosz hadsereg csapása Harkivban lerombolt egy épületet, amelyben külföldi, főként francia zsoldosok állomásoztak. A tájékoztatás több mint 60 „zsoldos” életét vesztette, további több mint húszat pedig kórházba szállítottak.
A moszkvai katonai tárca csütörtökön külföldi „zsoldosok” két újabb ideiglenes telephelyére mért csapásól tett bejelentést.
„Franciaország a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett katonai eszközökkel és katonák kiképzésével segíti Ukrajnát szuverenitása, függetlensége és területi integritása védelmében vívott harcában. Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben bizonyos más országokkal” – idézte a párizsi minisztérium közleményét az i24news.tv/fr francia hírportál.
Az Egyesült Államok szankcióval sújtott orosz kőolajat szállító hajózási vállalkozást
Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott csütörtökön egy Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett hajózási vállalkozást az orosz olajra kivetett nemzetközi ársapka megsértése miatt.
Az amerikai pénzügyminisztérium (Department of Treasury) bejelentése szerint a Hennesea Holding Ltd. nevű szállítási vállalkozás érdekkörébe 18 tanker tartozik, többi között az a HS Atlantica nevű kőolajszállító is, amely a hordónkénti 60 dollárt meghaladó áron értékesített orosz eredetű kőolaj szállításában vett részt.
A HS Atlantica közvetlen tulajdonosa tavaly decemberben már amerikai szankció hatálya alá került.
Az amerikai kormányzat által csütörtökön bejelentett gazdasági büntetőintézkedés az első volt 2024-ben, amit az ársapkával összefüggésben hoztak. 2023. decemberében az amerikai kormányzat pontosította és kiszélesítette a szankciók lehetőségét.
Az orosz származású kőolajra, országok egy csoportja, köztük az Egyesült Államok vezetett be úgynevezett ársapkát 2022-ben, ami előírja, hogy az orosz energiahordozó hordójáért nem lehet többet kifizetni 60 dollárnál. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy korlátozzák Oroszország bevételeit az ukrajnai háború közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!