Sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament (EP) rendkívüli plenáris ülésén.
2016. június 28., 13:392016. június 28., 13:39
2016. június 28., 14:142016. június 28., 14:14
Felszólalásában Juncker leszögezte, nem lenne elfogadható, ha a brit kormány megpróbálna bizonyos kérdésekben zárt ajtók mögött megállapodásra jutni, még mielőtt bejelentenék az ország hivatalos kilépési szándékát. Elmondta, a Nagy-Britannia uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazást követően figyelmeztette az uniós biztosokat és a bizottság főigazgatóit, hogy nem kerülhet sor titkos tárgyalásokra.
Juncker emellett a helyzet mielőbbi tisztázásra szólította fel Londont. „Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot\" – idézte a brüsszeli bizottság elnökét az MTI, hozzátéve, hogy rendkívül szomorú a brit népszavazás eredménye miatt, de tiszteletben kell tartani. „Nagyon súlyos órákat élünk, a brit referendum szárnyunkat szegte, de igyekszünk tovább repülni\" – fogalmazott Juncker, aki cáfolta a betegségéről szóló híreket. „Nem vagyok fáradt, nem vagyok beteg egyáltalán, itt vagyok, és utolsó lélegzetemig az egységes Európáért fogok harcolni\" – hangsúlyozta.
Egyébként az EP-ülésen Juncker közvetlenül a kilépést szorgalmazó brit képviselőkhöz is szólt. „Maguk a kilépésért harcolnak, a brit nép pedig a kilépés mellett döntött. Akkor mit keresnek itt?\" – tette fel a kérdést az EB elnöke. Az ülés kezdetén különben Juncker joviálisan köszöntötte Nigel Farage-ot, az EU-t ellenző legnagyobb brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) elnökét, akit arcon is csókolt. Farage későbbi felszólalásában azt jósolta: szerinte nem az Egyesült Királyság lesz az utolsó tagállam, mely elhagyja az Európai Uniót.
Jeanine Hennis-Plasschaert, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia védelmi minisztere kijelentette, hogy a népszavazás fordulópontot jelent az Európai Unió és Nagy-Britannia életében egyaránt, ugyanakkor a felek remélhetőleg továbbra is együtt fognak működni partnerként és szövetségesként. A tárcavezető szerint senkinek nem használ, ha hosszabb a politikai bizonytalanság időszaka, a brit kormánynak azonban szüksége van egy kis időre, hogy meghozza a szükséges döntéseket.
Az EP rendkívüli brüsszeli ülését az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt hívták össze. A múlt héten tartott referendumon a szavazók közel 52 százaléka az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére voksolt, mintegy 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!