
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának meg kellene fontolnia, hogy az Európai Unió tagja maradjon, abban az esetben, ha az EU késznek bizonyul a brit igényeknek megfelelő reformokra.
2017. július 15., 12:352017. július 15., 12:35
Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított kutatóintézet - The Tony Blair Institute for Global Change - hírlevelében szombaton megjelent írásában kifejti:
Emmanuel Macron győzelme a franciaországi elnökválasztásokon megváltoztatta az európai politika dinamikáját. Az euróövezet tagországai integrált gazdasági döntéshozatalt fognak kialakítani, és ez óhatatlanul ahhoz vezet majd, hogy
A volt kormányfő a cikkben felfedi: tárgyalásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a reformok most már felkerültek az EU napirendjére, és az európai vezetők hajlandók olyan változtatások megfontolására is, amelyek megfelelnének Nagy-Britannia igényeinek. Blair szerint ez a készség még az unión belüli szabad mozgásra is kiterjed.
Fotó: Krónika
A konzervatív párti brit kormány jelenlegi hivatalos álláspontja szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontja szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott tavaly nyári népszavazáson - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - a választók valójában a korlátozás nélküli munkaerő-beáramlás uniós elvét utasították el.
Tony Blair szombati írása szerint azonban a múlt hónapban tartott előrehozott brit választáson - amelyen a konzervatívok elvesztették abszolút többségüket az alsóházban, és azóta kisebbségben, külső támogatással tudnak csak kormányozni - a választók a Theresa May által felvázolt „kemény Brexit” politikáját vetették el határozottan, éppen ezért
Blair szerint azok közül, akik komolyabban megvizsgálták a kérdést, senki nem hiszi, hogy az Európai Unióval külső országként kötendő szabadkereskedelmi megállapodás - amelyre a konzervatív kormány törekszik - akár megközelítőleg is ugyanolyan feltételeket teremtene Nagy-Britannia számára, mint a további tagság az EU egységes belső piacán.
Tekintettel arra, hogy mi forog kockán, és arra, hogy Nagy-Britanniának milyen árat kellene fizetnie a Brexitért, hogyan lehetne helyénvaló egy olyan kompromisszum szándékos elvetése, amely lehetővé tenné a további brit tagságot a megreformált EU-ban - teszi fel a kérdést dolgozatában a volt brit kormányfő.
A minap a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetőjelöltje is annak a véleményének adott hangot, hogy nem feltétlen bizonyosság Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.
ezért meggyőződése szerint ismét napirendre kerül majd az a kérdés, hogy Nagy-Britannia ne maradjon-e mégis az Európai Unió tagja.
„Kezdek hinni abban a lehetőségben, hogy esetleg nem lesz Brexit” - fogalmazott a nagy tekintélyű veterán liberális politikus, aki a választások után lemondott előző vezető, Tim Farron egyetlen utódjelöltje. Cable hozzátette: a kiutat egy újabb referendum kínálhatja, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a Brexit katasztrofális következményekkel jár.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!