Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának meg kellene fontolnia, hogy az Európai Unió tagja maradjon, abban az esetben, ha az EU késznek bizonyul a brit igényeknek megfelelő reformokra.
2017. július 15., 12:352017. július 15., 12:35
Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított kutatóintézet - The Tony Blair Institute for Global Change - hírlevelében szombaton megjelent írásában kifejti:
Emmanuel Macron győzelme a franciaországi elnökválasztásokon megváltoztatta az európai politika dinamikáját. Az euróövezet tagországai integrált gazdasági döntéshozatalt fognak kialakítani, és ez óhatatlanul ahhoz vezet majd, hogy
A volt kormányfő a cikkben felfedi: tárgyalásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a reformok most már felkerültek az EU napirendjére, és az európai vezetők hajlandók olyan változtatások megfontolására is, amelyek megfelelnének Nagy-Britannia igényeinek. Blair szerint ez a készség még az unión belüli szabad mozgásra is kiterjed.
Fotó: Krónika
A konzervatív párti brit kormány jelenlegi hivatalos álláspontja szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontja szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott tavaly nyári népszavazáson - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - a választók valójában a korlátozás nélküli munkaerő-beáramlás uniós elvét utasították el.
Tony Blair szombati írása szerint azonban a múlt hónapban tartott előrehozott brit választáson - amelyen a konzervatívok elvesztették abszolút többségüket az alsóházban, és azóta kisebbségben, külső támogatással tudnak csak kormányozni - a választók a Theresa May által felvázolt „kemény Brexit” politikáját vetették el határozottan, éppen ezért
Blair szerint azok közül, akik komolyabban megvizsgálták a kérdést, senki nem hiszi, hogy az Európai Unióval külső országként kötendő szabadkereskedelmi megállapodás - amelyre a konzervatív kormány törekszik - akár megközelítőleg is ugyanolyan feltételeket teremtene Nagy-Britannia számára, mint a további tagság az EU egységes belső piacán.
Tekintettel arra, hogy mi forog kockán, és arra, hogy Nagy-Britanniának milyen árat kellene fizetnie a Brexitért, hogyan lehetne helyénvaló egy olyan kompromisszum szándékos elvetése, amely lehetővé tenné a további brit tagságot a megreformált EU-ban - teszi fel a kérdést dolgozatában a volt brit kormányfő.
A minap a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetőjelöltje is annak a véleményének adott hangot, hogy nem feltétlen bizonyosság Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.
ezért meggyőződése szerint ismét napirendre kerül majd az a kérdés, hogy Nagy-Britannia ne maradjon-e mégis az Európai Unió tagja.
„Kezdek hinni abban a lehetőségben, hogy esetleg nem lesz Brexit” - fogalmazott a nagy tekintélyű veterán liberális politikus, aki a választások után lemondott előző vezető, Tim Farron egyetlen utódjelöltje. Cable hozzátette: a kiutat egy újabb referendum kínálhatja, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a Brexit katasztrofális következményekkel jár.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
szóljon hozzá!