2007. április 18., 00:002007. április 18., 00:00
A minisztérium a következő hetekben javaslatot fog tenni a kormánynak, hogy elsősorban a hiányterületek szakmunkaköreivel bővüljön az a kör, amelyben munkaerő-piaci elemzés nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt román és bolgár állampolgárok – mondta az államtitkár az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának kihelyezett ülésén.
A Magyarországon munkavállalási engedélyért folyamodó külföldi állampolgárok száma mintegy egyharmadával csökkent az első negyedévben, az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Érvényes ez a román és bolgár munkavállalókra is, akik közül tavaly 8381-en, az idén pedig 6052-en kértek ilyen engedélyt az év első három hónapjában – közölte a szakember. Székely Judit szerint ebben közrejátszik az, hogy Magyarország nem az első számú célország az újonnan csatlakozott régiók számára, hiszen számos uniós tagország teljesen megnyitotta munkaerőpiacát. Romániából elsősorban fizikai dolgozók és szakmunkások érkeztek Magyarországra főként az építő- és fémiparba, a hiányszakmák területére, illetve az egészségügyben vállalnak munkát orvosok és szakápolók – mondta az államtitkár.
Simon Gábor (MSZP) bizottsági elnök az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a Románia és Bulgária uniós csatlakozását követő időszak adatait elemezve kiderült, hogy sehol nem okoztak foglalkoztatási feszültségeket a Balkán-térségből érkező munkavállalók. Hozzátette: ugyanakkor növekszik a tartósan – az egyéves időtartamon túl – is Magyarországon maradók száma. A politikus szerint helyes volt a bizottságnak a Románia és Bulgária állampolgárai számára megnyitott szakmák körének rendszeres felülvizsgálatáról korábban hozott döntése. Így a hiányszakmák területén egyszerűbben lehet befogadni munkavállalókat ott, ahol ez nem veszélyezteti a munkaerőpiac stabilitását. A bizottsági elnök közölte: a parlament újra napirendre fogja tűzni a szakképzési törvényt, hogy megtörténjen a jogszabály átfogó modernizációs felülvizsgálata.
MTI
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.