
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai báborúra válaszul befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.
2024. március 20., 13:542024. március 20., 13:54
2024. március 20., 16:412024. március 20., 16:41
Josep Borrell az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót. Közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy hárommilliárd eurót kitevő nyereségének 90 százaléka az Európai Békekereten, 10 százaléka pedig az EU általános költségvetésén keresztül támogatná Ukrajnát,
Az orosz vagyon nyeresége a jövőben ukrán katonai és civil célokat szolgál majd – emelte ki az uniós diplomácia vezetője. A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát az uniós tagországok nagyon hamar elfogadják, és – mint fogalmazott – „a bankjegyek fegyverekké válhatnak”. A támogatás Ukrajna győzelméhez vezet, az agresszor visszaszorítása pedig létfontosságú az európai biztonsághoz – mondta Borrell. Az uniós diplomácia vezetője úgy vélte, Ukrajna sikeresen küzd a harcmezőkön, miközben komoly előrelépéseket tesz az uniós tagsághoz szükséges reformok megvalósítása terén.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság fenntartja támogatását Ukrajna működéséhez és a közszolgáltatások ellátásához. Bejelentette: az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésére létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét.
„A legfeljebb 50 milliárd eurós eszköz stabil és fenntartható finanszírozást biztosít Ukrajna fellendülésének, újjáépítésének és modernizációjának támogatására, beleértve a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós csatlakozási pályán szükséges kulcsfontosságú reformokat” – közölte Várhelyi Olivér. A magyar biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésére már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.
Elmondta továbbá, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és a tagállamok mintegy 98 milliárd euróval támogatták Ukrajnát és népét. A kifizetések humanitárius célokat szolgáltak, gazdasági segítséget nyújtottak, katonai támogatást biztosítottak, valamint az unió területére menekült ukrajnaiak ellátást segítették – részletezte. Várhelyi Olivér leszögezte, hogy a brüsszeli testület folytatja az uniós közeledéshez szükséges lépések ukrajnai előrehaladásának figyelését, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek joginak biztosítására vonatkozókat.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, országa várja, hogy az EU döntést hozzon a befagyasztott orosz vagyon után keletkező nyereség sorsáról, ami véleménye szerint üzenetet hordoz majd az agresszor számára arról, hogy meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott károk árát. Aláhúzta, Ukrajna várja a további támogatások kifizetéseit, azok ugyanis – szavai szerint – elengedhetetlenek az önvédelemhez és az ország stabilitásához. Fontosnak nevezte továbbá egy újabb szankciós csomag elfogadását, amelynek véleménye szerint az orosz kohászati ipar és a pénzügyi ágazat mellett energiaszolgáltatókat, köztük olyan nukleáris vállalatokat kellene sújtania, mint a Roszatom atomenergetikai vállalat.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács kedden további hat hónappal, egészen szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének.

Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben, válaszul az ellene elfogadott újabb szankciócsomagra – közölte a külügyminisztérium.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
szóljon hozzá!