Hirdetés

Borrell: az ukrán győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni

Ukrajna

Volodimir Zelenszkij és Josep Borrell / Archív felvétel

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Az Ukrajna elnöke által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.

MTI

2024. október 17., 15:382024. október 17., 15:38

Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta:

Idézet
Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.

Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.

Hirdetés

„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.

korábban írtuk

Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét az EU-csúcson
Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét az EU-csúcson

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor elmondta:

a Németország által bevezetett fokozott határellenőrzés, az illegális migráció jelentős csökkenéséhez és a korábbinál jobb visszaküldési arányhoz vezetett.

Hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, „ami túl sok”, ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét azáltal, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását.

„Törvényeinkkel ezt lehetővé tettük. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, és ezt mindig meg is fogjuk tenni. De hazánkba nem mindenki jöhet” – hívta fel a figyelmet.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU nyitott lenne arra, hogy az EU-n kívül hozzanak létre menekültközpontokat, Scholz azon a véleményen volt, hogy ez a koncepció nem jelent megoldást.

Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – mondta.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izrael önvédelmét, de Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot, és a kétállami megoldást kell végső céljának tekintenie, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a gázai övezetben élő rászorulókhoz.

korábban írtuk

Moszkva szerint Zelenszkij „győzelmi terve” Oroszországgal való háborúba taszítja a NATO-t
Moszkva szerint Zelenszkij „győzelmi terve” Oroszországgal való háborúba taszítja a NATO-t

„Győzelmi tervével” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszigálja a NATO-t – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.

„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: „az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra.”

„Görögország az EU külső határainak egyik frontországaként már eddig is kemény, de igazságos migrációs politikát folytatott” – mondta és megelégedését fejezte ki, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy már más uniós országok – például Olaszország és Hollandia – is hasonlóan állnak a migrációhoz, mint Dánia.

„Senki sem gondolja, hogy az emberek szórakozásból menekülnek, de nem hozhatunk továbbra is ennyi embert Európába. Nagyon örülök, hogy most már több uniós tagország is belátja, hogy ez a folyamat nem mehet így tovább” – mondta.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le.

Idézet
Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges”

– hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban Orpo elmondta, „megérti”, hogy a lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztené a menedékjog Minszk és Moszkva hibrid fenyegetései miatt. „Európai szintű jogszabályokra és nagyon hatékony visszaküldési politikára van szükségünk. Továbbá meg kell erősítenünk a határaink biztonságát például határkerítések létrehozásával” – mondta.

korábban írtuk

Győzelmi és béketervek: egymással versengő elképzelések révén vetnének véget az ukrajnai konfliktusnak
Győzelmi és béketervek: egymással versengő elképzelések révén vetnének véget az ukrajnai konfliktusnak

New Yorkban és Washingtonban lobbizik a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Győzelmi tervéhez” szeretné megszerezni Joe Biden amerikai elnök és a nyugati elit támogatását. A terv azonban kivitelezhetetlen elemeket is tartalmaz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
2026. március 12., csütörtök

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól
Hirdetés
Hirdetés