A turulszobor 2008-ban került vissza a munkácsi várba, miután 1924-ben a csehszlovák megszállás idején egyszer már lebontották
Fotó: Origo.hu
Nem csak a magyarokat, hanem helyi ukránokat is felháborított, hogy a munkácsi önkormányzat döntése nyomán elbontották a vár bástyáján álló Turul-emlékművet. A lapunknak nyilatkozó kárpátaljai újságíró szerint Ukrajnának nem érdeke egy magyar–ukrán konfliktusforrás; a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az ukrán ügyészséghez fordult az ügyben.
2022. október 14., 17:292022. október 14., 17:29
2022. október 14., 17:592022. október 14., 17:59
K. Debreceni Mihály újságíró szerint nagyon gyorsan cselekedtek az ukrán hatóságok, amikor eltávolították a munkácsi vár turulmadaras szobrát. „Egy helyi végrehajtó bizottsági döntést érvényesítettek még aznap, pedig jól tudjuk, hogy Ukrajna nem a gyors megvalósítások országa” – mondta a Krónikának a magyarországi közszolgálati televízió kárpátaljai származású munkatársa, akinek elmondása szerint egy légiriadó alatt bontották el a szobrot csütörtökön.
„Lefűrészelték a turul lábát, csak a karmai és a kard maradt az obeliszken. Fotókat nehéz készíteni a helyszínen, mert a területet lezárták” – számolt be az esetről K. Debreceni Mihály. Azt is elmondta, hogy a munkácsiak a polgármestert hibáztatják a történtek miatt. Hozzátette, a közösségi oldalakon nemcsak a magyarok, de a helyi ukránok is felháborodva posztoltak a szobordöntés kapcsán. Sok kárpátaljai szerint „olyan ez, mintha Kolozsváron elbontanák a Mátyás-szobrot”.
Barbárok. Csak a turulmadár karmai és a kard maradt az obeliszken a csütörtöki beavatkozás nyomán
Fotó: Popovics Pál/Facebook
Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma portál főszerkesztője pénteki írásában arra emlékeztet, hogy a munkácsi vármúzeum 2018 októberében hirdetett pályázatot az ukrán címeremlékmű tervezésére és kivitelezésére. Mivel a felhívást a Turul-emlékmű obeliszkjével illusztrálták, nem volt kérdés, hogy hová szánják az új alkotást. A Zakarpattya online akkori közlése szerint az emlékműcsere feltehetően válasz a magyar kormány „ukránellenes és Ukrajnával szemben ellenséges retorikájára”. A munkácsi polgármesteri hivatalnak eltökélt szándéka, hogy Ukrajna állami jelképével váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező” turulnak a város fölé magasodó emlékművét – írta 2018-ban az ukrán portál, amely a Munkácsi Városi Tanács közgyűlési forrására hivatkozva közölte cikkét.
Megdöbbentőnek és felháborítónak tartja a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság a munkácsi tanács döntését, miszerint az ukrán címerre cseréli a vár turulszobrát – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A Krónikának nyilatkozó K. Debreceni Mihály szerint vannak olyan erők, akiknek érdekükben áll, hogy rosszban legyenek a magyarok és az ukránok, ezért folyik hangulatkeltés Kárpátalján. Az újságíró hozzátette ugyanakkor: a helyi vezetésnek, de Ukrajnának sem érdeke újabb konfliktusforrás kialakulása a nyugati területeken.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 magyar hírtelevíziónak nyilatkozva felháborítónak nevezte és elítélte a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítását. A politikus barbár cselekedetnek tartja a csütörtökön történteket, amely nem tesz jót az ukrán–magyar kapcsolatoknak sem. A politikus közölte: az ukrán ügyészséghez fordul az ügyben.
A ma már csak kevesebb mint tíz százalékos arányban magyarlakta kárpátaljai város egyik jelképének számító turulszobor 2008-ban került vissza eredeti helyére, miután 1924-ben a csehszlovák megszállás idején lebontották, majd a szovjet érában beolvasztották azt.
Mint arról beszámoltunk, a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte a munkácsi tanács döntését, miszerint az ukrán címerre cseréli a vár turulszobrát. Nyilatkozatban tiltakozott a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítása miatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is.
A munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre – számolt be csütörtökön a mukachevo.net hírportál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás