
A turulszobor 2008-ban került vissza a munkácsi várba, miután 1924-ben a csehszlovák megszállás idején egyszer már lebontották
Fotó: Origo.hu
Nem csak a magyarokat, hanem helyi ukránokat is felháborított, hogy a munkácsi önkormányzat döntése nyomán elbontották a vár bástyáján álló Turul-emlékművet. A lapunknak nyilatkozó kárpátaljai újságíró szerint Ukrajnának nem érdeke egy magyar–ukrán konfliktusforrás; a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az ukrán ügyészséghez fordult az ügyben.
2022. október 14., 17:292022. október 14., 17:29
2022. október 14., 17:592022. október 14., 17:59
K. Debreceni Mihály újságíró szerint nagyon gyorsan cselekedtek az ukrán hatóságok, amikor eltávolították a munkácsi vár turulmadaras szobrát. „Egy helyi végrehajtó bizottsági döntést érvényesítettek még aznap, pedig jól tudjuk, hogy Ukrajna nem a gyors megvalósítások országa” – mondta a Krónikának a magyarországi közszolgálati televízió kárpátaljai származású munkatársa, akinek elmondása szerint egy légiriadó alatt bontották el a szobrot csütörtökön.
„Lefűrészelték a turul lábát, csak a karmai és a kard maradt az obeliszken. Fotókat nehéz készíteni a helyszínen, mert a területet lezárták” – számolt be az esetről K. Debreceni Mihály. Azt is elmondta, hogy a munkácsiak a polgármestert hibáztatják a történtek miatt. Hozzátette, a közösségi oldalakon nemcsak a magyarok, de a helyi ukránok is felháborodva posztoltak a szobordöntés kapcsán. Sok kárpátaljai szerint „olyan ez, mintha Kolozsváron elbontanák a Mátyás-szobrot”.
Barbárok. Csak a turulmadár karmai és a kard maradt az obeliszken a csütörtöki beavatkozás nyomán
Fotó: Popovics Pál/Facebook
Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma portál főszerkesztője pénteki írásában arra emlékeztet, hogy a munkácsi vármúzeum 2018 októberében hirdetett pályázatot az ukrán címeremlékmű tervezésére és kivitelezésére. Mivel a felhívást a Turul-emlékmű obeliszkjével illusztrálták, nem volt kérdés, hogy hová szánják az új alkotást. A Zakarpattya online akkori közlése szerint az emlékműcsere feltehetően válasz a magyar kormány „ukránellenes és Ukrajnával szemben ellenséges retorikájára”. A munkácsi polgármesteri hivatalnak eltökélt szándéka, hogy Ukrajna állami jelképével váltsa fel a Magyarország „katonai erejét jelképező” turulnak a város fölé magasodó emlékművét – írta 2018-ban az ukrán portál, amely a Munkácsi Városi Tanács közgyűlési forrására hivatkozva közölte cikkét.

Megdöbbentőnek és felháborítónak tartja a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság a munkácsi tanács döntését, miszerint az ukrán címerre cseréli a vár turulszobrát – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A Krónikának nyilatkozó K. Debreceni Mihály szerint vannak olyan erők, akiknek érdekükben áll, hogy rosszban legyenek a magyarok és az ukránok, ezért folyik hangulatkeltés Kárpátalján. Az újságíró hozzátette ugyanakkor: a helyi vezetésnek, de Ukrajnának sem érdeke újabb konfliktusforrás kialakulása a nyugati területeken.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 magyar hírtelevíziónak nyilatkozva felháborítónak nevezte és elítélte a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítását. A politikus barbár cselekedetnek tartja a csütörtökön történteket, amely nem tesz jót az ukrán–magyar kapcsolatoknak sem. A politikus közölte: az ukrán ügyészséghez fordul az ügyben.
A ma már csak kevesebb mint tíz százalékos arányban magyarlakta kárpátaljai város egyik jelképének számító turulszobor 2008-ban került vissza eredeti helyére, miután 1924-ben a csehszlovák megszállás idején lebontották, majd a szovjet érában beolvasztották azt.
Mint arról beszámoltunk, a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte a munkácsi tanács döntését, miszerint az ukrán címerre cseréli a vár turulszobrát. Nyilatkozatban tiltakozott a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítása miatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is.

A munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre – számolt be csütörtökön a mukachevo.net hírportál.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
2 hozzászólás