2009. április 22., 09:332009. április 22., 09:33
Az amúgy szintén szegény sorsú, többgyermekes ajmara indián családból származó Morales a kokatermesztők jogaiért vívott küzdelem révén lett ismert. A dél-amerikai kontinens egyik legszegényebb országának számító Bolíviában elsősorban az indián földművesek körében hagyomány a kokacserje termesztése, amelyből nem kábítószert készítenek, hanem serkentőként hasznosítják, a kormány azonban – a kábítószer-készítés terjedésétől tartó amerikai vezetés nyomására – be kívánta tiltani.
A szegényparasztok érdekében kifejtett tevékenysége nyomán politikai vezetővé vált Morales a 2002-es választásokat ugyan elbukta, de 2005-ben 54 százalékos többséggel elnökké választották. Megválasztása után közölte: Fidel Castro, Lula Da Silva, Hugo Chávez és Néstor Kirchner Bolívia barátai, országaik közösen építhetik a szebb jövőt. 2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól.
Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy: „Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek”. Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Morales gazdaságpolitikája azonban nem aratott osztatlan sikert: az ország gazdagabb régiói sérelmezték, hogy kárukra próbál az indiánoknak kedvezni, miközben ők termelik meg a nemzeti össztermék zömét.
A gazdagabb megyéket többletadóval sújtotta, sőt államosításokba kezdett. Ennek nyomán írt ki autonómiáról szóló népszavazást a leggazdagabb megye, Santa Cruz – ahol a múlt héten Rózsa Flores Eduardót és Magyarosi Sándort is kivégezték – vezetése, amelyen fölényesen győzött a központi vezetéstől való nagyobb mértékű függetlenedést akarók tábora. A példát több régió követte, Morales azonban nem hajlandó elismerni a referendumok eredményét. A konfliktus több ízben is zavargásokba torkollt az önrendelkezéspárti fegyveresek és a kormányerők között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok