
2009. április 22., 09:332009. április 22., 09:33
Az amúgy szintén szegény sorsú, többgyermekes ajmara indián családból származó Morales a kokatermesztők jogaiért vívott küzdelem révén lett ismert. A dél-amerikai kontinens egyik legszegényebb országának számító Bolíviában elsősorban az indián földművesek körében hagyomány a kokacserje termesztése, amelyből nem kábítószert készítenek, hanem serkentőként hasznosítják, a kormány azonban – a kábítószer-készítés terjedésétől tartó amerikai vezetés nyomására – be kívánta tiltani.
A szegényparasztok érdekében kifejtett tevékenysége nyomán politikai vezetővé vált Morales a 2002-es választásokat ugyan elbukta, de 2005-ben 54 százalékos többséggel elnökké választották. Megválasztása után közölte: Fidel Castro, Lula Da Silva, Hugo Chávez és Néstor Kirchner Bolívia barátai, országaik közösen építhetik a szebb jövőt. 2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól.
Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy: „Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek”. Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Morales gazdaságpolitikája azonban nem aratott osztatlan sikert: az ország gazdagabb régiói sérelmezték, hogy kárukra próbál az indiánoknak kedvezni, miközben ők termelik meg a nemzeti össztermék zömét.
A gazdagabb megyéket többletadóval sújtotta, sőt államosításokba kezdett. Ennek nyomán írt ki autonómiáról szóló népszavazást a leggazdagabb megye, Santa Cruz – ahol a múlt héten Rózsa Flores Eduardót és Magyarosi Sándort is kivégezték – vezetése, amelyen fölényesen győzött a központi vezetéstől való nagyobb mértékű függetlenedést akarók tábora. A példát több régió követte, Morales azonban nem hajlandó elismerni a referendumok eredményét. A konfliktus több ízben is zavargásokba torkollt az önrendelkezéspárti fegyveresek és a kormányerők között.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.