2009. április 22., 09:332009. április 22., 09:33
Az amúgy szintén szegény sorsú, többgyermekes ajmara indián családból származó Morales a kokatermesztők jogaiért vívott küzdelem révén lett ismert. A dél-amerikai kontinens egyik legszegényebb országának számító Bolíviában elsősorban az indián földművesek körében hagyomány a kokacserje termesztése, amelyből nem kábítószert készítenek, hanem serkentőként hasznosítják, a kormány azonban – a kábítószer-készítés terjedésétől tartó amerikai vezetés nyomására – be kívánta tiltani.
A szegényparasztok érdekében kifejtett tevékenysége nyomán politikai vezetővé vált Morales a 2002-es választásokat ugyan elbukta, de 2005-ben 54 százalékos többséggel elnökké választották. Megválasztása után közölte: Fidel Castro, Lula Da Silva, Hugo Chávez és Néstor Kirchner Bolívia barátai, országaik közösen építhetik a szebb jövőt. 2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól.
Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy: „Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek”. Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Morales gazdaságpolitikája azonban nem aratott osztatlan sikert: az ország gazdagabb régiói sérelmezték, hogy kárukra próbál az indiánoknak kedvezni, miközben ők termelik meg a nemzeti össztermék zömét.
A gazdagabb megyéket többletadóval sújtotta, sőt államosításokba kezdett. Ennek nyomán írt ki autonómiáról szóló népszavazást a leggazdagabb megye, Santa Cruz – ahol a múlt héten Rózsa Flores Eduardót és Magyarosi Sándort is kivégezték – vezetése, amelyen fölényesen győzött a központi vezetéstől való nagyobb mértékű függetlenedést akarók tábora. A példát több régió követte, Morales azonban nem hajlandó elismerni a referendumok eredményét. A konfliktus több ízben is zavargásokba torkollt az önrendelkezéspárti fegyveresek és a kormányerők között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok