2009. április 22., 09:332009. április 22., 09:33
Az amúgy szintén szegény sorsú, többgyermekes ajmara indián családból származó Morales a kokatermesztők jogaiért vívott küzdelem révén lett ismert. A dél-amerikai kontinens egyik legszegényebb országának számító Bolíviában elsősorban az indián földművesek körében hagyomány a kokacserje termesztése, amelyből nem kábítószert készítenek, hanem serkentőként hasznosítják, a kormány azonban – a kábítószer-készítés terjedésétől tartó amerikai vezetés nyomására – be kívánta tiltani.
A szegényparasztok érdekében kifejtett tevékenysége nyomán politikai vezetővé vált Morales a 2002-es választásokat ugyan elbukta, de 2005-ben 54 százalékos többséggel elnökké választották. Megválasztása után közölte: Fidel Castro, Lula Da Silva, Hugo Chávez és Néstor Kirchner Bolívia barátai, országaik közösen építhetik a szebb jövőt. 2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól.
Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy: „Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek”. Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Morales gazdaságpolitikája azonban nem aratott osztatlan sikert: az ország gazdagabb régiói sérelmezték, hogy kárukra próbál az indiánoknak kedvezni, miközben ők termelik meg a nemzeti össztermék zömét.
A gazdagabb megyéket többletadóval sújtotta, sőt államosításokba kezdett. Ennek nyomán írt ki autonómiáról szóló népszavazást a leggazdagabb megye, Santa Cruz – ahol a múlt héten Rózsa Flores Eduardót és Magyarosi Sándort is kivégezték – vezetése, amelyen fölényesen győzött a központi vezetéstől való nagyobb mértékű függetlenedést akarók tábora. A példát több régió követte, Morales azonban nem hajlandó elismerni a referendumok eredményét. A konfliktus több ízben is zavargásokba torkollt az önrendelkezéspárti fegyveresek és a kormányerők között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok