2010. november 04., 15:382010. november 04., 15:38
„Azért vagyok itt, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, és kegyelettel adózzak az emléküknek. Azért vagyok itt, hogy ismét bocsánatot kérjek, és kifejezzem sajnálatomat, azért, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy Szerbia és Horvátország új lapot nyisson a két ország történelmében” - mondta a szerb elnök, miután Ivo Josipovic horvát államfővel közösen megkoszorúzta az emlékhelyet. Beszédét élőben közvetítette a horvát közszolgálati tv és rádió.
A szerb és a horvát államfő közösen felkeresi a Vukovártól nem messze, Eszék mellett fekvő Paulin Dvor falut is, ahol 1991 decemberében horvát katonák 18 szerb és egy magyar civilt mészároltak le bosszúból azért, hogy szerb fegyveresek egy hónappal korábban, Vukovár bevétele után több mint 200 horvát hadifoglyot és civilt hurcoltak el a várostól néhány kilométerre lévő ovcarai sertéstelepre, ahol kivégezték őket.
Szerbiában 13 szerbet ítéltek börtönbüntetésre az ovcarai mészárlás miatt. A hágai Nemzetközi Törvényszék 2007-ben a „vukovári hármak” elleni perben elítélte a milosevici Jugoszláv Néphadsereg (JNA) két tisztjét a mészárlásért. Horvátországban egy katonát ítéltek el a Paulin Dvorban végrehajtott megtorlás miatt.
Vukovár nemcsak egy abból a sok helyszínből, ahol súlyos bűncselekményeket követtek el a délszláv háborúban, hanem a horvát függetlenségért folytatott küzdelem, a JNA és a szerb szabadcsapatokkal szembeni fegyveres ellenállás jelképe.
Ez az első eset, hogy hivatalban lévő szerb elnök ellátogatott a - harmadrészt szerbek lakta - szerémségi városba. A látogatás sokak szerint óriási szimbolikus jelentőséggel bír a szerb-horvát megbékélés szempontjából. A fiatalabb politikusnemzedékhez tartozó Tadic és Josipovic eddig is számos lépést tett ennek érdekében. Tény ugyanakkor, hogy Szerbia igazán azóta szorgalmazza a megbékélést, hogy tavaly decemberben benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
Horvátországban sokan helytelenítették a szerb elnök - óriási sajtóérdeklődéssel kísért - látogatását, szerintük Tadicnak előbb el kellene ismernie, hogy a háborúban a szerbek voltak az agresszorok. A kicsiny szélsőjobboldali Horvát Jogpárt (HSP) élőlánccal tiltakozott a szerb elnök látogatása ellen.
Jadranka Kosor horvát kormányfő - aki csatlakozott Vukováron a két elnök megbeszéléséhez - előzőleg úgy nyilatkozott, a szerb államfő magával hozhatná a Vukovárnál eltűntekkel kapcsolatos iratokat. Ivo Josipovic is utalt erre az ovcarai emlékhelyen elmondott beszédében. Horvátországban még most, 15 évvel a háború lezárása után is ezer embert tartanak nyilván eltűntként, közülük több mint 460-nak Vukovárnál veszett nyoma.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.