2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
A The New York Times internetes kiadásában nevük elhallgatását kérő világbanki illetékesekre hivatkozva azt írja, hogy a bizottság számos dokumentumot vizsgált meg, és tanút hallgatott meg, amíg arra a következtetésre jutott, hogy a bankelnök megsértette az érdekkonfliktussal kapcsolatos szabályokat.
A Világbank élére 2005-ben megválasztott Wolfowitz személyével kapcsolatban súlyos bírálatok fogalmazódtak meg néhány hete, miután kiderült, hogy a pénzintézet az elnök közbenjárására jelentős mértékben megnövelt fizetést juttatott egy volt női alkalmazottjának, Shaha Rizának, akihez Wolfowitzot gyengéd érzelmi szálak fűzték. Wolfowitz nyilvánosan bocsánatot kért, a banki alkalmazottak szövetsége és több részvényes ennek ellenére távozását követelte. Wolfowitz, akinek egyik főtanácsadója, Kevin Kellems hétfőn mondott le a botrány miatt, egy hete jelezte, hogy hajlandó lemondani, de csak abban az esetben, ha az intézmény igazgatótanácsa kinyilvánítja, „semmi rosszat” nem tett, amikor közreműködött barátnőjének fizetésemelésében. Wolfowitz korábban kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem mond le, és a legnagyobb részvényes, az Egyesült Államok kormánya is közölte, még mindig támogatja az elnököt. Az Európai Parlament viszont úgy foglalt állást: az elnök lemondásával elejét vehetné annak, hogy tovább gyengüljön az intézmény korrupcióellenes küzdelmének a hitele.
A Le Journal du Dimanche című francia lap vasárnap belső forrásaira hivatkozva azt állította, hogy a hamarosan leköszönő Tony Blair brit miniszterelnök veheti át júliustól a Világbank elnöki tisztét. Miután a vezető amerikai gazdasági napilap, a The Wall Street Journal korábban úgy értékelte a helyzetet, hogy a bankelnök napjai meg vannak számlálva, a francia lap hangsúlyozza: a gyakorlat úgy kívánná, hogy az új elnök is amerikai legyen, de a Bush-adminisztráció feltehetően azért nem fogja ellenezni a leköszönő brit miniszterelnök jelölését, mert az „európaiak nem fogadnák el, hogy a Fehér Ház ismételten saját emberét ültesse az elnöki székbe”.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok