2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
A The New York Times internetes kiadásában nevük elhallgatását kérő világbanki illetékesekre hivatkozva azt írja, hogy a bizottság számos dokumentumot vizsgált meg, és tanút hallgatott meg, amíg arra a következtetésre jutott, hogy a bankelnök megsértette az érdekkonfliktussal kapcsolatos szabályokat.
A Világbank élére 2005-ben megválasztott Wolfowitz személyével kapcsolatban súlyos bírálatok fogalmazódtak meg néhány hete, miután kiderült, hogy a pénzintézet az elnök közbenjárására jelentős mértékben megnövelt fizetést juttatott egy volt női alkalmazottjának, Shaha Rizának, akihez Wolfowitzot gyengéd érzelmi szálak fűzték. Wolfowitz nyilvánosan bocsánatot kért, a banki alkalmazottak szövetsége és több részvényes ennek ellenére távozását követelte. Wolfowitz, akinek egyik főtanácsadója, Kevin Kellems hétfőn mondott le a botrány miatt, egy hete jelezte, hogy hajlandó lemondani, de csak abban az esetben, ha az intézmény igazgatótanácsa kinyilvánítja, „semmi rosszat” nem tett, amikor közreműködött barátnőjének fizetésemelésében. Wolfowitz korábban kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem mond le, és a legnagyobb részvényes, az Egyesült Államok kormánya is közölte, még mindig támogatja az elnököt. Az Európai Parlament viszont úgy foglalt állást: az elnök lemondásával elejét vehetné annak, hogy tovább gyengüljön az intézmény korrupcióellenes küzdelmének a hitele.
A Le Journal du Dimanche című francia lap vasárnap belső forrásaira hivatkozva azt állította, hogy a hamarosan leköszönő Tony Blair brit miniszterelnök veheti át júliustól a Világbank elnöki tisztét. Miután a vezető amerikai gazdasági napilap, a The Wall Street Journal korábban úgy értékelte a helyzetet, hogy a bankelnök napjai meg vannak számlálva, a francia lap hangsúlyozza: a gyakorlat úgy kívánná, hogy az új elnök is amerikai legyen, de a Bush-adminisztráció feltehetően azért nem fogja ellenezni a leköszönő brit miniszterelnök jelölését, mert az „európaiak nem fogadnák el, hogy a Fehér Ház ismételten saját emberét ültesse az elnöki székbe”.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.