Szinte minden nap kiköt egy migránsokkal teli hajó Lampedusán
Fotó: Facebook/Seawatchprojekt/Suzanne de Carrasco
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját.
2022. február 04., 08:532022. február 04., 08:53
Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját követően Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja üdvözölte, hogy a megbeszélés új lendületet adott az új migrációs és menekültügyi paktum megalkotásához. A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy
Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják. Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel–fehérorosz határszakaszon alakult ki.
Miután Lengyelország 353 millió euróba kerülő fal építésébe fogott az lengyel–fehérorosz határon, az AFP az EDNH platformon megjelent összeállításában leltárt készített azokról az európai határokról, ahol kerítéseket emeltek.
Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat – mondta a záró sajtótájékoztatón a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin.
Franciaország az európai külső határok megerősítését is szorgalmazza
Fotó: Lengyel védelmi minisztérium/Facebook
A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között.
A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és azóta is megosztja a tagállamokat.
Nancy Faeser német belügyminiszter az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Az esetleges partnereket illetően a német politikus Emmanuel Macronra hivatkozva
Francia kollégája úgy fogalmazott, hogy „az európai tagállamok többsége” részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.
Az ország nyugati részében az utóbbi években felerősödött a migrációs jelenség, és 2021-ben érte el a csúcspontját, amikor közel 75 ezer, illegálisan az országba belépni szándékozó személyt állítottak meg a temesvári területi határrendészet határrendőrei.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter „a jó szándékúak koalíciójával” szemben a menekültek befogását elutasító „józanok szövetségéről” beszélt. Kiemelve a külső határok jobb védelmének fontosságát, emlékeztetett annak a 16 országnak az Európai Unió irányába tett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!