
Szinte minden nap kiköt egy migránsokkal teli hajó Lampedusán
Fotó: Facebook/Seawatchprojekt/Suzanne de Carrasco
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját.
2022. február 04., 08:532022. február 04., 08:53
Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját követően Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja üdvözölte, hogy a megbeszélés új lendületet adott az új migrációs és menekültügyi paktum megalkotásához. A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy
Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják. Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel–fehérorosz határszakaszon alakult ki.

Miután Lengyelország 353 millió euróba kerülő fal építésébe fogott az lengyel–fehérorosz határon, az AFP az EDNH platformon megjelent összeállításában leltárt készített azokról az európai határokról, ahol kerítéseket emeltek.
Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat – mondta a záró sajtótájékoztatón a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin.
Franciaország az európai külső határok megerősítését is szorgalmazza
Fotó: Lengyel védelmi minisztérium/Facebook
A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között.
A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és azóta is megosztja a tagállamokat.
Nancy Faeser német belügyminiszter az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Az esetleges partnereket illetően a német politikus Emmanuel Macronra hivatkozva
Francia kollégája úgy fogalmazott, hogy „az európai tagállamok többsége” részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.

Az ország nyugati részében az utóbbi években felerősödött a migrációs jelenség, és 2021-ben érte el a csúcspontját, amikor közel 75 ezer, illegálisan az országba belépni szándékozó személyt állítottak meg a temesvári területi határrendészet határrendőrei.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter „a jó szándékúak koalíciójával” szemben a menekültek befogását elutasító „józanok szövetségéről” beszélt. Kiemelve a külső határok jobb védelmének fontosságát, emlékeztetett annak a 16 országnak az Európai Unió irányába tett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!