Szinte minden nap kiköt egy migránsokkal teli hajó Lampedusán
Fotó: Facebook/Seawatchprojekt/Suzanne de Carrasco
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját.
2022. február 04., 08:532022. február 04., 08:53
Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját követően Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja üdvözölte, hogy a megbeszélés új lendületet adott az új migrációs és menekültügyi paktum megalkotásához. A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy
Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják. Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel–fehérorosz határszakaszon alakult ki.
Miután Lengyelország 353 millió euróba kerülő fal építésébe fogott az lengyel–fehérorosz határon, az AFP az EDNH platformon megjelent összeállításában leltárt készített azokról az európai határokról, ahol kerítéseket emeltek.
Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat – mondta a záró sajtótájékoztatón a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin.
Franciaország az európai külső határok megerősítését is szorgalmazza
Fotó: Lengyel védelmi minisztérium/Facebook
A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között.
A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és azóta is megosztja a tagállamokat.
Nancy Faeser német belügyminiszter az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Az esetleges partnereket illetően a német politikus Emmanuel Macronra hivatkozva
Francia kollégája úgy fogalmazott, hogy „az európai tagállamok többsége” részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.
Az ország nyugati részében az utóbbi években felerősödött a migrációs jelenség, és 2021-ben érte el a csúcspontját, amikor közel 75 ezer, illegálisan az országba belépni szándékozó személyt állítottak meg a temesvári területi határrendészet határrendőrei.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter „a jó szándékúak koalíciójával” szemben a menekültek befogását elutasító „józanok szövetségéről” beszélt. Kiemelve a külső határok jobb védelmének fontosságát, emlékeztetett annak a 16 országnak az Európai Unió irányába tett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!