
Az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit civil szervezet legfrissebb tényfeltáró írásában olyan műholdas felvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy 2014 augusztusában az orosz hadsereg egységei behatoltak Ukrajna keleti részébe – hozta nyilvánosságra csütörtökön az ukrán sajtó.
2016. június 16., 15:582016. június 16., 15:58
2016. június 16., 16:132016. június 16., 16:13
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a Bellingcat szerdán közzétett anyagában azt írta, hogy a felvételeken „orosz katonai szállítóeszközök, tüzérségi lőállások, valamint az orosz–ukrán határon nyitott új átkelők láthatók”. A felvételek készítésének időpontja pedig egybeesik a kelet-ukrajnai orosz invázió fő hullámával, beleértve az orosz katonák megjelenését ukrán területen a határtól 10 kilométerre – összegezte a szervezet.
A tényfeltáró anyag készítői kifejtették, hogy az említett műholdas képek 2014. augusztus 26-án készültek. A rajtuk felfedezett katonai eszközök és állások az augusztus 23-ig készült felvételeken még nem láthatók, eszerint az orosz erők benyomulása Kelet-Ukrajnába a két dátum közti időszakban történt.
Az ukrán fegyveres erők 2014 nyarán heves offenzívát indítottak a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok ellen, és augusztusra a két megszállt megye, Donyeck és Luhanszk mintegy kétharmadát visszafoglalták. Kijev szerint emiatt Oroszország arra kényszerült, hogy nyíltan beavatkozzék a fegyveres konfliktusba. A Kreml azóta is tagadja, hogy orosz fegyveres erők tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai konfliktusban.
Juncker: az EU–orosz viszony nem helyrehozhatatlan
Nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, szükség van a párbeszédre, és ahhoz kiindulópontul az ukrajnai rendezésről megkötött megállapodások maradéktalan végrehajtásának kell szolgálnia – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum csütörtöki megnyitóján. Közölte, hogy őszinte megbeszélésre számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel a nap folyamán később találkozott.
Juncker egyúttal rámutatott: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország ukrajnai fellépése megrengette az európai biztonság alapelveit. Hangsúlyozta: mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán nép arra vonatkozó döntését, hogy milyen jövőt akar magának. Szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt: a Nyugat alá akarja aknázni Oroszország helyzetét az energiahordozó- és a fegyverpiacon, rovására akarja kiterjeszteni a transzatlanti fegyelmet, de Moszkva nem engedi, hogy konfrontációba sodorják az Egyesült Államokkal, a NATO-val vagy az EU-val.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!