Fotó: Boris Johnson/Facebook
Bizalmi szavazást tart hétfő este a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója Boris Johnson miniszterelnök ellen, miután összegyűlt a szavazás kiírásához minimálisan szükséges számú kezdeményező levél – jelentette be hétfőn Sir Graham Brady, a konzervatív frakció illetékes bizottságának vezetője.
2022. június 06., 12:092022. június 06., 12:09
2022. június 06., 12:342022. június 06., 12:34
Brady közölte, hogy a szavazást brit idő szerint 18 és 20 óra – romániai dő szerint 20 és 22 óra – között tartják. A voksokat azonnal összeszámolják és az eredményt nem sokkal később kihirdetik. A kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A brit miniszterelnök megítélését a Konzervatív Párton és a közvéleményen belül is egyaránt jelentősen még tovább rontotta, hogy a londoni rendőrség nemrégiben megbírságolta őt a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.
A Konzervatív Pártra a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal kevesebben szavaznának egy mostani parlamenti választáson, mint a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra.
A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérésének résztvevői közül 59 százalék vélekedett úgy, hogy Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét.
Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez. Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot. Ezt a bejelentés tette meg Sir Graham hétfő délelőtt a londoni parlament épületénél összegyűlt újságíróknak.
A frakcióbizottság vezetője nem fedte fel, hogy pontosan hány konzervatív képviselő kezdeményezte a bizalmi szavazást, csak annyit közölt hivatalosan, hogy a benyújtott levelek száma meghaladta a szükséges minimumot.
Boris Johnson eltávolítása esetén az utódot az alsóházi konzervatív frakció választja meg, több induló esetén többfordulós szavazássorozattal addig voksolva, amíg az utódjelöltek egyike többséget nem kap.
Egyetlen induló esetén – vagy ha a szavazási fordulók során állva maradt két utolsó jelölt egyike visszalép – a tory frakció közfelkiáltással is megválaszthatja Boris Johnson utódját. Ha viszont Johnson megnyeri a bizalmi szavazást – vagyis ha az alsóházi konzervatív frakció tagjainak többsége, legalább 180 képviselő hétfő este a bizalmatlansági indítvány ellen voksol –, a párt jelenlegi szabályzata alapján a következő egy évben nem kezdeményezhető ellene újabb hivatalos, kötelező érvényű bizalmi szavazás.
A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus tábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással. A szavazást Theresa May megnyerte, miután az akkor 317 fős tory frakció tagjai közül 200-an szavaztak bizalmat neki. A May elleni bizalmatlansági indítványra 117-en voksoltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!