Miközben csütörtökön megjelent a kormányhatározat a magyar–szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről, az Európai Unió, az Európa Tanács és Szerbia illetékesei burkoltan vagy nyíltan bírálták a magyar tervezetet.
2015. június 18., 17:592015. június 18., 17:59
A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.
A „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről\" szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon – a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében – egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését.
A kormány a határozatban a belügyminisztert arra is felhívta, hogy – a bevándorlásról és a terrorizmusról zajló nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével – július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.
Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke elmondta: a kormány a NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta az intézkedést, hogy Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben. Emlékeztetett arra, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.
EB-szóvivő: nem a fal a legjobb megoldás
Natasha Bertaud, az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön azt mondta: a határok őrizete tagállami felelősség, és a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy ehhez milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek, de az uniós és a nemzetközi jogot, így az érkezők emberi jogait is tiszteletben kell tartani. Az emberi jogok mellett Natasha Bertaud külön kiemelte annak az elvnek a tiszteletben tartását, hogy senkit sem szabad olyan országba visszatoloncolni, ahol élete, testi épsége nincs biztonságban.
A migrációs ügyekért felelős szóvivő emellett annyit mondott, hogy a bizottság nem a kerítések alkalmazását tartja a legjobb megoldásnak, inkább más intézkedéseket javasol, de ezeket nem részletezte. „Csak nemrég bontottuk le a falakat Európában, nem kellene ismét felhúzni őket” – mondta Bertaud.
Nils Muizieks, az az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint meggondolatlan a döntés. A lett politikus úgy ítélte meg, hogy a menedékkérelem akadályozása helyett az ahhoz való hozzáférésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Eközben Angela Merkel német kancellár a német törvényhozás alsóházában csütörtökön a menekültek ellátása érdekében nagyobb szolidaritásra szólította fel az Európai Unió tagállamai. Merkel megengedhetetlennek nevezte, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be. Ezen a téren nagyobb szolidaritásra ban szükség – jelentette ki.
Megdöbbent a szerb kormány
Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnököt szavai szerint meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar–szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát, és kijelentette: Szerbia nem követi a magyar példát, „nem fog falakat emelni (...) és nem fog Auschwitzban élni\". A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában a szerb kormányfő azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek.
A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat.
„Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni” – fogalmazott a szerb kormányfő. Nebojsza Stefanovics szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett.
Három hónap alatt 185 ezren kértek menedéket az EU-ban
Az idei év első három hónapjában 185 ezer új menedékkérőt regisztráltak az Európai Unió tagállamaiban, több mint felük Németországban és Magyarországon folyamodott menekültstátusért – közölte csütörtökön a friss statisztikai adatokat az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Németországban 73 120 új menedékkérelmet nyújtottak be, Magyarországon pedig 32 810-et. Berlinnek csaknem harmadával több kérelmet kell elbírálnia, mint a tavalyi év utolsó negyedében, Magyarországon 2014 utolsó hónapjaihoz képest hatodával emelkedett az új menedékkérők száma.
A magyar határt átlépő menedékkérők döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett, jóval kevesebb, 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából. Eközben a magyar rendőrség csütörtök reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ötszáz határsértőt fogtak el az országban, közülük 379-et Csongrád megye déli részén. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának közleménye szerint a legnagyobb csoportot Ásotthalom külterületén tartóztatták föl: 75 afgán, 6 szíriai, 1 mianmari, 8 pakisztáni és 2 iráni állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!