Nem bánt kesztyűs kézzel a fehérorosz karhatalom a választások eredményével elégedetlen tüntetőkkel
Fotó: Twitter
Heves reakciót váltott ki az Európai Unió, valamint számos európai ország részéről, hogy a hivatalban lévő Aljakszandar Lukasenka államfő győzelmét eredményező államfőválasztás után vérbe fojtották az ellenzéki tüntetéseket Fehéroroszországban.
2020. augusztus 10., 14:322020. augusztus 10., 14:32
2020. augusztus 10., 14:472020. augusztus 10., 14:47
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi megmérettetésen az országot 26 éve irányító Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények vasárnap esti közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, amikor egy rabszállító teherautó Minszkben vasárnap késő este belehajtott a tömegbe; több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.
A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több mint 50 civil sérült meg. A minszki minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat. Az összetűzéseknek az egészségügyi minisztérium szerint sem volt halottja.
„A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke az elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva. Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. „A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában” – tette hozzá von der Leyen.
Közben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az EU rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti a fehéroroszországi helyzet miatt. Az ET és az EB elnökéhez írt levelében a miniszterelnök azt írja: az elnökválasztás után „a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok ellen”. Morawiecki szerint „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
Az újraválasztott Lukasenkának táviratban gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás