Nem bánt kesztyűs kézzel a fehérorosz karhatalom a választások eredményével elégedetlen tüntetőkkel
Fotó: Twitter
Heves reakciót váltott ki az Európai Unió, valamint számos európai ország részéről, hogy a hivatalban lévő Aljakszandar Lukasenka államfő győzelmét eredményező államfőválasztás után vérbe fojtották az ellenzéki tüntetéseket Fehéroroszországban.
2020. augusztus 10., 14:322020. augusztus 10., 14:32
2020. augusztus 10., 14:472020. augusztus 10., 14:47
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi megmérettetésen az országot 26 éve irányító Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények vasárnap esti közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, amikor egy rabszállító teherautó Minszkben vasárnap késő este belehajtott a tömegbe; több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.
A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több mint 50 civil sérült meg. A minszki minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat. Az összetűzéseknek az egészségügyi minisztérium szerint sem volt halottja.
„A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke az elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva. Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. „A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában” – tette hozzá von der Leyen.
Közben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az EU rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti a fehéroroszországi helyzet miatt. Az ET és az EB elnökéhez írt levelében a miniszterelnök azt írja: az elnökválasztás után „a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok ellen”. Morawiecki szerint „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
Az újraválasztott Lukasenkának táviratban gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás