Támogatás. Zelenszkij és Biden találkozóján az amerikai elnök újabb katonai segítségről biztosította ukrán kollégáját
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezésben nyújtott amerikai támogatásról tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel – közölte a Fehér Ház.
2024. szeptember 27., 13:422024. szeptember 27., 13:42
Zelenszkij bemutatta Bidennek a sokat emlegetett győzelmi tervét is.
A terv részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a Fehér Ház közölte, hogy a két vezető megvitatta annak „diplomáciai, gazdasági és katonai vonatkozásait”.
Zelenszkij az X-en arról írt, hogy Bidennel megbeszélést folytattak „a terv megerősítését célzó részletekről, összehangolták álláspontjainkat, nézeteinket és megközelítéseinket, és megbízták csapatainkat, hogy folytassanak konzultációkat a következő lépésekről”.
– mondta Biden a Zelenszkij által megosztott bejegyzés szerint.
„Ukrajna győzni fog, és mi továbbra is mellettük fogunk állni minden lépésnél” – tette hozzá.
Válaszul Zelenszkij azt mondta, hogy „mélységesen értékeljük, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok a szörnyű orosz invázió első pillanataitól kezdve egymás mellett álltak”.
– tette hozzá.
Zelenszkij amerikai látogatása során Ukrajna új katonai segélyekre kapott ígéretet a szövetségesektől, köztük közel 8 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól, valamint további segélyeket az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Kanadától.
A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden „házigazdája lesz (októberben) Németországban az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport vezetői szintű találkozójának, ahol a két vezető áttekinti a konzultációk terén elért eredményeket, és egyeztet a nemzetközi partnerekkel az Ukrajnának nyújtandó további segítségről”.
A közlemény azzal a kijelentéssel zárult, hogy „Biden eltökélt abban, hogy Ukrajnának megadja a győzelemhez szükséges támogatást”.
„Hálás vagyok Joseph Biden amerikai elnöknek, az amerikai kongresszusnak és mindkét pártnak, republikánusnak és demokratának, valamint az egész amerikai népnek, amiért ma bejelentették az Ukrajnának nyújtott 7,9 milliárd dollár értékű jelentős védelmi segélyt és az Oroszország elleni szankciókat” – írta Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Washington egy nappal korábban, szerdán engedélyezte az Ukrajnának nyújtott újabb, 375 millió dollár értékű katonai segélycsomagot.
Biden elmondta, hogy
5,5 milliárd dollárt engedélyezett az elnöki lehívási felhatalmazás (PDA) keretében, „hogy biztosítsa, hogy ez a felhatalmazás ne járjon le”. További 2,4 milliárd dollárt ígértek az USAI-n keresztül.
Washington továbbá a Joint Standoff Weapon (JSOW) lőszert is biztosít Kijevnek, „hogy növelje Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit” – mondta Biden.
Az amerikai elnök bejelentette továbbá az ukrán F-16-os pilóták képzésének bővítését, további 18 pilóta jövő évi képzésének támogatásával.
– mondta Biden.
Zelenszkij Kamala Harris alelnökkel, demokrata elnökjelölttel is találkozott.
Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon megköszönte Harrisnek a Kijev iránti elkötelezettségét, és kijelentette: „hálásak vagyunk Amerikának, amiért támogatja Ukrajnát”.
Hozzászólásában
Harris elmondta, hogy „azt mondta a világ vezetőinek (az ENSZ-ben), hogy Ukrajna nélkül semmi sem dönthető el ennek a háborúnak a befejezéséről”.
De hozzátette, hogy „vannak olyanok az országomban, akik ehelyett arra kényszerítenék Ukrajnát, hogy adja fel szuverén területének nagy részét, akik azt követelnék, hogy Ukrajna fogadja el a semlegességet, és akik azt követelnék, hogy Ukrajna mondjon le a más nemzetekkel való biztonsági kapcsolatokról”.
– tette hozzá.
Bár név szerint nem említett senkit, a Republikánus Párt egyes képviselői – állítólag Donald Trump elnökjelöltet is beleértve – azt javasolták, hogy Ukrajna területeket engedhetne át a béke fejében.
Trump retorikája Zelenszkij és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás ellen az elmúlt napokban egyre keményebbé vált. Azt állította, hogy Zelenszkij azt akarja, hogy a demokraták nyerjék meg a közelgő elnökválasztást, és úgy hivatkozott rá, mint „a világ legnagyobb üzletkötőjére”.
J.D. Vance republikánus alelnökjelölt szeptember elején egy interjúban azt mondta, hogy Trump terve az Oroszország elleni háború befejezésére egy különleges demilitarizált zóna létrehozását is magában foglalhatná Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna megtartaná szuverenitását, ugyanakkor garanciákat kellene adnia Oroszországnak arra, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz vagy más szövetséges intézményekhez – tette hozzá Vance.
Zelenszkij egyébként pénteken Trumppal is találkozik.
Az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezésének veszélyeire figyelmeztetnek az amerikai hírszerző szervek
Az amerikai hírszerző ügynökségek figyelmeztettek, hogy Oroszország fokozott erővel válaszolhat, beleértve az Egyesült Államok és szövetségesei elleni halálos támadásokat is, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen orosz területre irányuló csapásokra használja – jelentette a New York Times.
A hírportál idézett egy korábban nem közölt értékelést, amely szintén alacsonynak nevezi azt a stratégiai hatást, amelyet ezek a nagy hatótávolságú rakéták gyakorolhatnak a háborúra, megemlítve Ukrajna korlátozott készletét és azt a bizonytalanságot, hogy hány nyugati ország biztosíthatja még ezeket a rakétákat.
Az elemzés kiemeli a jelentős kockázatokat és a bizonytalan előnyöket.
Biden elnök döntési nehézségei Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták iránti kérésével kapcsolatban részben az amerikai hírszerzés által kiemelt aggodalmakban gyökereznek – mondták amerikai tisztségviselők a New York Timesnak. Zelenszkij mind nyilvánosan, mind magánjelleggel szorgalmazta, hogy engedélyt kapjon arra, hogy orosz területet lőhessen a fejlett rakétákkal.
Vlagyimir Putyin rendszeresen fenyegetésekkel próbálta elrettenteni az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól, hogy kifinomultabb fegyvereket küldjenek Ukrajnába. A kritikusok szerint Biden kormánya túlságosan óvatos volt, és azt állítják, hogy az Ukrajna felfegyverzéséhez való lassú, fokozatos hozzáállásuk ártott a harctéri teljesítményüknek. Másfelől a jelenlegi stratégia támogatói rámutatnak annak hatékonyságára a nagyobb orosz megtorlások elkerülése terén, bár elismerik, hogy ez az egyensúly most veszélybe kerülhet.
A hírszerzési értékelés a lehetséges orosz reakciók sorát vázolja fel, ha az Egyesült Államok és az európai nemzetek engedélyezik Ukrajnának, hogy az általuk szállított rakétákkal nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre. Ezek a válaszlépések magukban foglalhatják az Európa-szerte az infrastruktúrát célzó szabotázs- és gyújtogatási cselekmények fokozódását, sőt az USA és szövetségesei katonai létesítményei elleni potenciálisan halálos támadásokat is.
Amerikai tisztségviselők szerint az Európában eddig elkövetett szabotázsakciók nagy részét az orosz katonai hírszerzés (GRU) szervezte. Ha Putyin úgy dönt, hogy ezt a titkos akciósorozatot eszkalálja válaszul az orosz terület mélyén végrehajtott rakétacsapásokra, a tisztségviselők úgy vélik, hogy a Kreml valószínűleg továbbra is az árnyékban tevékenykedne, elkerülve az amerikai és európai katonai létesítmények elleni közvetlen és nyílt támadásokat, hogy elkerülje egy szélesebb körű konfliktus kirobbantását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!