Fotó: Twitter/President Biden
Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott szerdai sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét, megpróbálta kicsinyíteni elnöksége kudarcait, külpolitikáról szólva pedig azt mondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin bevonul majd Ukrajnába.
2022. január 20., 10:262022. január 20., 10:26
2022. január 27., 11:432022. január 27., 11:43
„Tudom, hogy sok a zaklatottság és a fáradtság ebben az az országban” – ismerte el az elnök, de nem említette, hogy változtatna eddigi politikáján. Azt ígérte az amerikaiaknak, hogy ezután gyakrabban találkozik majd velük.
Biden kihívásokkal, de egyúttal óriási haladással teli esztendőről beszélt. Gazdasági sikereket említett és a koronavírus elleni átoltottság növekvő arányát. Arról nem szólt, hogy az elmúlt egy évben sokkal több koronavírus-fertőzést és a járványnak betudható halálesetet regisztráltak, mint az azt megelőző évben, amikor elődjét, Donald Trump republikánus elnököt okolta a szerinte nem jó járványkezelésért. Megemlítette, hogy jelenleg a felnőtt amerikaiak 75 százaléka teljes körűen beoltott a koronavírus ellen.
Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta rekordszámú új munkahelyet teremtettek, és rekordnagyságú gazdasági növekedést értek el. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a drasztikus áremelkedések elleni küzdelemhez hosszútávú erőfeszítésekre lesz szükség.
Azzal vádolta meg az ellenzékét, hogy pusztán politikai okokból próbálja akadályozni a törvényjavaslatait. A republikánusok, szerinte, mindössze abban érdekeltek, hogy legyűrjék elnökségét, nem pedig abban, hogy tegyenek valamit az amerikaiakért. A járvány utáni hatékonyabb újjáépítést ígérő, átfogó programjával kapcsolatban azt mondta, hogy ha nem is a teljes csomagot, de annak nagyobb részeit keresztül tudják vinni a törvényhozáson.
„A legjobb napok még előttünk vannak és nem mögöttünk” – jelentette ki. Az amerikai elnök külpolitikai kérdésekről is szólt a sajtótájékoztatón.
„Ha lerohanják (Ukrajnát), megfizetnek érte, nem használhatják majd a bankokat, nem végezhetnek majd tranzakciókat dollárban” – fogalmazott, megemlítve azt is, hogy Oroszországnak kemény humánveszteségei lesznek egy esetleges háborúban.
– fejtegette Biden az orosz elnökre utalva, de szerinte Putyin nem akar széleskörű háborút. Úgy vélte, az orosz elnök teszteli majd a nyugati vezetőket. Mindemellett utalt arra, hogy a Nyugat válasza nagyban függene Moszkva cselekedeteinek tényleges mértékétől és attól, hogy az Egyesült államok és szövetségesei mennyire lesznek egységesek a választ illetően.
– hangoztatta Biden. Mindazonáltal hozzátette, hogy nem zárkózna el egy csúcstalálkozótól Putyinnal.
Arra a Moszkva által megfogalmazott követelésre, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tag, Biden megjegyezte: kevéssé valószínű, hogy Kijev a közeljövőben az észak-atlanti szövetség tagja lesz, még akkor is, ha a NATO elvileg nem zárja be a kapuit előtte.
Moszkva azon követelésére pedig, hogy a nyugati szövetségesek ne telepítsenek stratégiai fegyverzetet ukrán földre, Biden azt mondta: találhatunk megoldást a kölcsönösség alapján. Az iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi tárgyalásokról szólva az amerikai elnök arról beszélt, hogy történt előrelépés, és ezért még nem érkezett el az ideje a diplomáciai megoldások feladásának.
és hasonlóan alacsony a támogatottsága Kamala Harris alelnöknek is. A 79 éves elnök a beszédben közölte azt is: ha 2024-ben valóban ismét indul az elnökjelöltségért, akkor ismét Harris lesz az alelnökjelöltje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!