
Fotó: Agerpres
2009. január 22., 10:092009. január 22., 10:09
Barack Obama új amerikai elnök kormányzata máris megkezdte a Bush-éra maradékainak eltakarítását: felfüggesztette elődje utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit – jelentette be a washingtoni Fehér Ház. Rahm Emanuel kabinetfőnök emlékeztetőben utasította a szövetségi intézményeket és az elnöki hivatal osztályait, hogy egyelőre ne hajtsák végre a hivatalából kedden távozott George Bush elnök kormányának utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit. A felfüggesztésnek az a célja, hogy az új kormányzat jogi és politikai szempontból is megvizsgálja az említett rendeleteket.
Ez az első – ráadásul már Obama beiktatásának napján hozott – intézkedés, amellyel a demokrata párti új elnök hivatalos formában megkérdőjelezi republikánus párti elődjének politikáját. Obama ezt a jövőben várhatóan sokkal látványosabb módon teszi majd meg. A hivatalba lépő új amerikai elnökök rendszerint felülvizsgálják elődeik utolsó intézkedéseit, hogy késleltessék a távozó elnök által az elnökválasztás és az új államfő beiktatása között hozott – sokszor vitatott – rendeletek végrehajtását. Obama elődei közül a demokrata párti Bill Clinton, valamint George Bush és szintén elnök apja, idősebb George Bush is nagy számban írt alá megbízatása utolsó hónapjaiban ilyen rendeleteket.
A Fehér Házból kedden távozott George Bush vitatott intézkedései közé sorolják azokat, amelyek nemzeti parkokban engedélyezik a ruha alatti fegyverviselést, vagy megfosztják az egészségügyi intézményeket szövetségi pénzügyi források igénybe vételétől, ha hátrányosan megkülönböztetnek olyan orvosokat és nővéreket, akik nem hajlandóak művi terhességmegszakítást végezni, vagy pácienseiknek vallási meggyőződésből nem adnak fogamzásgátló szereket.
Obama beiktatása után alig néhány órával megtette az első lépést a guantánamói börtöntáborban működő különleges katonai törvényszékek megszüntetésére is. Utasította a Pentagon állományába tartozó guantánamói katonai ügyészeket, hogy kérvényezzék mind a 21 folyamatban lévő eljárás felfüggesztését 120 napra. A terrorizmussal gyanúsított rabok elleni eljárások szüneteltetését „az igazságosság érdekében” tartanák fontosnak – idézett az AFP francia hírügynökség az ügyészi indítványból, amelyet szerdán terjesztenek elő annak a két bírónak, aki a folyamatban lévő ügyeket tárgyalja és dönthet a felfüggesztésről. Az eljárásokat Obama és Robert Gates védelmi miniszter kezdeményezésére május 20-áig szüneteltetnék.
Ez alatt az időszak alatt „a most beiktatott elnök és kormányzata alaposan megvizsgálhatná az egyes folyamatban lévő ügyeket és általában a katonai törvényszékek jelenlegi eljárási rendszerét” – olvasható a beadványban. Az előző nap beiktatott amerikai elnök rendelkezésével egyik választási ígéretének tesz eleget, miszerint egyik első hivatali feladatának tartja a külföldön is bírálatok kereszttüzébe került guantánamói börtöntábor gyors bezárását. A Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton kialakított létesítményben a terrorizmus elleni hadjárat keretében – főként Afganisztánban – elfogott gyanús személyeket tartanak fogva.
Megfigyelők arra számítanak, hogy Obama a börtöntábor bezárása után feloszlatja a katonai törvényszékeket, és elrendeli, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak ügyében folytassanak le új eljárásokat az Egyesült Államokban. A Guantánamón jelenleg fogva tartott 245 rab közül 21 ellen emeltek vádat háborús bűncselekmény miatt. Ebbe a csoportba tartozik az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások öt feltételezett értelmi szerzője, köztük Hálid Sejk Mohammed, akit azzal vádolnak, hogy a háttérből ő irányította a merényleteket.
Jacques Barrot, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa „erős, szimbolikus lépésnek” nevezte a guantánamói eljárások felfüggesztését, és úgy vélekedett, hogy véget ért „egy szomorú fejezet”.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.