
Fotó: Agerpres
2009. január 22., 10:092009. január 22., 10:09
Barack Obama új amerikai elnök kormányzata máris megkezdte a Bush-éra maradékainak eltakarítását: felfüggesztette elődje utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit – jelentette be a washingtoni Fehér Ház. Rahm Emanuel kabinetfőnök emlékeztetőben utasította a szövetségi intézményeket és az elnöki hivatal osztályait, hogy egyelőre ne hajtsák végre a hivatalából kedden távozott George Bush elnök kormányának utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit. A felfüggesztésnek az a célja, hogy az új kormányzat jogi és politikai szempontból is megvizsgálja az említett rendeleteket.
Ez az első – ráadásul már Obama beiktatásának napján hozott – intézkedés, amellyel a demokrata párti új elnök hivatalos formában megkérdőjelezi republikánus párti elődjének politikáját. Obama ezt a jövőben várhatóan sokkal látványosabb módon teszi majd meg. A hivatalba lépő új amerikai elnökök rendszerint felülvizsgálják elődeik utolsó intézkedéseit, hogy késleltessék a távozó elnök által az elnökválasztás és az új államfő beiktatása között hozott – sokszor vitatott – rendeletek végrehajtását. Obama elődei közül a demokrata párti Bill Clinton, valamint George Bush és szintén elnök apja, idősebb George Bush is nagy számban írt alá megbízatása utolsó hónapjaiban ilyen rendeleteket.
A Fehér Házból kedden távozott George Bush vitatott intézkedései közé sorolják azokat, amelyek nemzeti parkokban engedélyezik a ruha alatti fegyverviselést, vagy megfosztják az egészségügyi intézményeket szövetségi pénzügyi források igénybe vételétől, ha hátrányosan megkülönböztetnek olyan orvosokat és nővéreket, akik nem hajlandóak művi terhességmegszakítást végezni, vagy pácienseiknek vallási meggyőződésből nem adnak fogamzásgátló szereket.
Obama beiktatása után alig néhány órával megtette az első lépést a guantánamói börtöntáborban működő különleges katonai törvényszékek megszüntetésére is. Utasította a Pentagon állományába tartozó guantánamói katonai ügyészeket, hogy kérvényezzék mind a 21 folyamatban lévő eljárás felfüggesztését 120 napra. A terrorizmussal gyanúsított rabok elleni eljárások szüneteltetését „az igazságosság érdekében” tartanák fontosnak – idézett az AFP francia hírügynökség az ügyészi indítványból, amelyet szerdán terjesztenek elő annak a két bírónak, aki a folyamatban lévő ügyeket tárgyalja és dönthet a felfüggesztésről. Az eljárásokat Obama és Robert Gates védelmi miniszter kezdeményezésére május 20-áig szüneteltetnék.
Ez alatt az időszak alatt „a most beiktatott elnök és kormányzata alaposan megvizsgálhatná az egyes folyamatban lévő ügyeket és általában a katonai törvényszékek jelenlegi eljárási rendszerét” – olvasható a beadványban. Az előző nap beiktatott amerikai elnök rendelkezésével egyik választási ígéretének tesz eleget, miszerint egyik első hivatali feladatának tartja a külföldön is bírálatok kereszttüzébe került guantánamói börtöntábor gyors bezárását. A Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton kialakított létesítményben a terrorizmus elleni hadjárat keretében – főként Afganisztánban – elfogott gyanús személyeket tartanak fogva.
Megfigyelők arra számítanak, hogy Obama a börtöntábor bezárása után feloszlatja a katonai törvényszékeket, és elrendeli, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak ügyében folytassanak le új eljárásokat az Egyesült Államokban. A Guantánamón jelenleg fogva tartott 245 rab közül 21 ellen emeltek vádat háborús bűncselekmény miatt. Ebbe a csoportba tartozik az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások öt feltételezett értelmi szerzője, köztük Hálid Sejk Mohammed, akit azzal vádolnak, hogy a háttérből ő irányította a merényleteket.
Jacques Barrot, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa „erős, szimbolikus lépésnek” nevezte a guantánamói eljárások felfüggesztését, és úgy vélekedett, hogy véget ért „egy szomorú fejezet”.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.