Berlusconi a győztes?

A jobboldal elõnye ugyanakkor a lapzártánk idején kihirdetett, 32 százalékos feldolgozottság melletti adatok értelmében valamivel nagyobb az exit poll adatokban jelzettnél. A szavazóhelyiségekbõl kilépõ választók megkérdezésén alapuló egyes felmérések szerint a jobbközép választási szövetség a szavazatok 40–44 százalékát szerezte meg a képviselõházi választásokon; míg a Walter Veltroni vezette balközép tábor a voksok 38–42 százalékát gyûjtötte be. A szenátusban a Berlusconi-féle tömb 40,5–44,5 százalékot, a balközép 37,5–41,5 százalékot szerzett.

A szavazatszámlálás megkezdése után közzétett elsõ adatok szerint Berlusconiék elõnye jelentõsebb: a szavazatok közel egyharmadának öszszesítése után 46,4 százalékon álltak, míg a Veltroni-féle koalíció 37,9 százalékon állt.

Noha a pontos adatok még váratnak magukra, úgy tûnik, a választási részvétel alacsonyabb volt, mint a két évvel ezelõtti választásokon. (Akkor az arra jogosultak 84 százaléka járult az urnákhoz.) A jobbközép szövetséget képviselõ Giuseppe Pisanu volt belügyminiszter csalódottan fogadta az exit poll eredményeket, mint mondta, nagyobb elõnyre számítottak, míg Paolo Gentiloni, az eddigi balközép kormány távközlési minisztere arra mutatott rá: a közölt felmérések hibahatárát figyelembe véve még nyitott a voksolás végsõ kimenetele. (Az exit pollok legutóbb, a 2006-os választásokon is több százalékponttal eltértek a késõbbi valós eredményektõl.) Ami a kisebb pártokat illeti, a Berlusconival szövetséges Északi Liga 6–8, a Veltroni oldalán álló Értékek Olaszországa centrumpárt 4–6 százalékot kapott az exit poll felmérések szerint; a kereszténydemokrata UDC 4,5–6,5 százalékot, a baloldali radikális Szivárvány Szövetség 3,5–5,5 százalékot szerzett.

Az eredmények közzététele után a radikális, a gazdagabb észak-itáliai területek önállósodása mellett kardoskodó Északi Liga vezetõi örülhettek a legjobban, a mostani választásokon ugyanis lényegesen megerõsítették pozícióikat a legutóbbi voksoláshoz képest. Umbert Bossi, a Liga elnöke leszögezte: „Erõsek vagyunk”. A számos politikus által szélsõségesnek tartott Bossi és pártja egyébként már az elõzõ Berlusconi-kormánynak is tagja volt.

Politikai elemzõk szerint egyébként az eredmény gyenge lábakon álló Berlusconi-kormányt vetít elõre. Susana Garcia, a Deutsche Bank elemzõje úgy vélte, ilyen kormánynak – vagyis amelynek nincs biztos többsége a parlament mindkét házában – szinte lehetetlen lesz véghezvinnie az elengedhetetlen strukturális reformokat, „különösen ilyen nehéz gazdasági környezetben”. A kampányban alig lehetett észlelni markáns különbségeket a jobbközép és a balközép tábor között: mindkettõ a nyomasztó mértékû államadósság csökkentését, ezzel egyidejûleg adócsökkentést és a fogyasztás ösztönzését, továbbá a – idén a Nemzetközi Valutaalap szerint 0,3 százalékra lassuló – gazdasági növekedés felgyorsítását ígérte.

Mint arról beszámoltunk, a Romano Prodi vezette balközép kormánynak azért kellett lemondania, mert az egyik koalíciós partner kilépett a kabinetbõl, így elolvadt a törékeny parlamenti fölény.

Hírösszefoglaló