Bevetés. Németország is hozzájárul, hogy az általa szállított fegyverekkel orosz területeket támadjanak az ukránok
Fotó: Wikipédia
Ukrajnának jogában áll orosz területet támadni a Berlin által szállított fegyverekkel – jelentette ki pénteken Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Németország ezzel csatlakozott a hasonló döntést hozó nyugati országok csoportjához.
2024. május 31., 13:592024. május 31., 13:59
Mint arról beszámoltunk, Joe Biden amerikai elnök titokban felhatalmazta Ukrajnát, hogy orosz területek ellen hazsnálja az amerika fegyvereket – igaz csak korlátozott mértékben, a Harkiv közelében, a határ túloldalán állomásozó orosz egységekkel szemben.
„Ukrán terület felszabadításáról beszélünk (...), és megállapodtunk Ukrajnával, hogy az általunk szállított fegyvereket a nemzetközi joggal összhangban fogjuk használni” – idézte Hebestreit a BBC.
Hozzátette, hogy az elmúlt hetekben „Oroszország támadásokat készített elő, koordinált és hajtott végre, különösen Harkiv irányában az orosz határ közelében lévő állásokból”.
– tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár többször is felszólalt az ellen, hogy nyugati fegyverekkel mérjenek csapást orosz területre. Ezt a háború eszkalálódásától és a nyugati országok közvetlen részvételétől való félelmével magyarázta.
Az elmúlt napokban azonban némileg megváltoztatta álláspontját, és az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott legutóbbi találkozója során azt mondta, hogy Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van az önvédelemhez.
Orosz illetékesek közben súlyos következményekkel fenyegették meg a NATO-t.
– idézte Andrej Kartapolovot, az Állami Duma (az orosz parlament alsóháza) védelmi bizottságának vezetőjét pénteken a RIA hírügynökség.
Kartapolov hozzátette, hogy Biden döntése, miszerint engedélyezi az amerikai fegyverekkel végrehajtott korlátozott csapásokat Oroszországon belül, nem fogja befolyásolni Oroszország ukrajnai katonai műveletét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese még keményebben fogalmazott: kijelentette, hogy Oroszország nem blöfföl, amikor arról beszélt, hogy taktikai atomfegyvereket vethet be Ukrajna ellen, és hogy a Nyugattal való konfliktusa totális háborúvá eszkalálódhat.
Hivatalos Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében
és kijelentette, Moszkva úgy véli, hogy az Ukrajna által használt nagy hatótávolságú fegyvereket a NATO személyzete ellenőrzi.
Figyelmeztetett, hogy Moszkva megsemmisít minden nyugati katonai személyzetet és fegyvert Ukrajnában vagy azon túl, ha azok részt vesznek az Oroszország elleni támadásokban.
Azt is hozzátette, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-val szembeni háború okává válhat.
Oroszország úgy tekinti, hogy az Ukrajna által használt összes nagy hatótávolságú fegyver már a NATO-országok hadseregének közvetlen ellenőrzése alatt áll. Ez nem katonai segítségnyújtás, hanem részvétel az ellenünk folyó háborúban”
– mondta Medvegyev. „És az ilyen akciók casus bellivé válhatnak” – tette hozzá.
Medvegyev, akinek nyilatkozatai – diplomaták szerint – bepillantást engednek abba, hogy mit gondolnak a Kreml magas rangú tisztviselői, ragaszkodott ahhoz, hogy „végzetes hiba” lenne a Nyugat részéről azt hinni, hogy Oroszország nem kész taktikai atomfegyverek bevetésére Ukrajna ellen.
Arról is beszélt, hogy
„Ez sajnos nem megfélemlítés, és nem is blöff” – mondta Medvegyev.
„A jelenlegi katonai konfliktus a Nyugattal a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint alakul. Folyamatos eszkaláció tapasztalható, ami a NATO által használt fegyverek tűzerejét illeti. Ezért ma már senki sem zárhatja ki a konfliktus végső szakaszba való átmenetét” – mondta.
Zelenszkij több fegyvert kér az észak-európai országoktól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Svédországban tartózkodik, hogy több fegyvert kérjen öt észak-európai szövetségesétől az orosz támadás ellensúlyozására.
Közösségi oldalán azt írta: „Fő prioritásaink közé tartozik, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsunk Ukrajna számára, közös projekteket a védelmi iparban és fegyvereket katonáink számára, valamint globális erőfeszítéseket, hogy Oroszországot békére kényszerítsük”.
Zelenszkij a harmadik Ukrajna-Észak-Európa csúcstalálkozón tárgyal Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland állam-, illetve kormányfőivel, és – mint közölte – kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Svédországgal, Norvégiával és Izlanddal.
Hozzátette: Ukrajna „erősebb lesz a szövetségeseink támogatásának (…), valamint az új biztonsági megállapodásoknak köszönhetően”.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó országai „fontos lépéseket tesznek együttműködésük megerősítése érdekében, Ukrajna támogatásának részeként”.
Az ukrán elnök két nappal azt követően látogatott Stockholmba, hogy bejelentették: Svédország 1,16 milliárd dollár értékű katonai támogatást küld Ukrajnának. Ez a legnagyobb segélycsomag az orosz támadás 2022. februári kezdete óta.
A háború kezdete óta az észak-európai országok több mint 17 milliárd euróval támogatták Ukrajnát – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilatkozatában.
„Fel kell gyorsítanunk a fegyvergyártást”, de „segítenünk kell (Ukrajnának) abban is, hogy előállítsa azt, amire szüksége van önmaga megvédéséhez” – mondta.
Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai lőszerekkel mérjen csapást orosz területek ellen, bár korlátozta azok használatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!