
Fotó: Rompres
2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
Franciaország búcsúzó és érkező elnöke hosszan kezet rázott, majd az Elysée-palota első emeletén lévő elnöki irodába vonultak, ahol Chirac a francia nukleáris erő titkos kódját és az azzal kapcsolatos bizalmas információkat adta át utódjának. Sarkozy családja – felesége, Cécilia, annak előző házasságából származó két lánya, az új elnök előző házasságából származó két fia és a Sarkozy házaspár Louis nevű 10 éves kisfia – nem sokkal a beiktatás előtt érkezett az ünnepségre. Az új köztársasági elnök a félórás négyszemközti megbeszélés után kikísérte elődjét, aki munkatársai és Sarkozy tapsa közepette gépkocsin hagyta el az Elysée-palotát.
Ezt követően Jean-Louis Debré, az Alkotmánytanács elnöke a díszteremben ünnepélyesen beiktatta hivatalába Nicolas Sarkozyt. Huszonegy ágyúlövés jelezte, hogy Franciaország történelmének 23., az 1958 óta tartó V. köztársaságnak pedig a hatodik államfője átvette hivatalát. Sarkozy államfőként mondott első beszédében hangsúlyozta, hogy elsődleges kötelességének tartja a franciák összefogását és az adott szó betartását. Az elnök az értékek és a munka becsületének helyreállítását, valamint a reformok gyors elindítását tartja egyik legfőbb feladatának. „Megvédem Franciaország függetlenségét, megvédem Franciaország identitását” – emelte ki az új államfő. A francia diplomáciát illetően az emberi jogok védelmét és a globális felmelegedés elleni harcot jelölte meg prioritásként Sarkozy. „A mediterrán unióért küzdeni fogok. Hátat fordítva a Földközi-tengernek, Franciaország azt hitte, hogy a múltjának fordít hátat, pedig a jövőjének fordított hátat... Küzdeni fogok Afrikáért, mert Európa és Afrika sorsa vitathatatlanul összefonódik. Küzdeni fogok egy olyan Európáért, amely védekezik – fogalmazott –, mert az európai ideál Európa állampolgárainak protekcióját jelenti”. Sarkozy első útja délután a Champs-Elysées-n található Diadalívhez vezetett, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Ezt követően Berlinbe repült, ahol Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió soros elnökével találkozott. A két politikus napirendjén annak megvitatása szerepelt, miként tudná az EU az európai alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítása miatti válságot leküzdve elindítani az elengedhetetlen intézményi reformokat.
Hírösszefoglaló
Közös európai kötelezettségek
Németország és Franciaország vezetőjének tudnia kell, hogy nemcsak saját választóival szemben vannak kötelezettségei, hanem Európával szemben is – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy francia államfő berlini látogatása előtt Norbert Lammert, a német parlament elnöke. Lammert úgy vélte, ha Berlin és Párizs valamiben nem tud megegyezni, arról Európában sem jöhet létre megegyezés.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.