
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Beiktatták hivatalába szombaton Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára.
2022. május 07., 13:342022. május 07., 13:34
2022. május 07., 16:282022. május 07., 16:28
Ez a negyedik alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy újraválasztották az államfőt, így Charles de Gaulle, Francois Mitterrand és Jacques Chirac újbóli beiktatásához hasonlóan az elnök nem hagyta el a hivatalát.
Az Elysée-palotában rendezett rövid ünnepséget a franciák a televíziók képernyője előtt élőben követhették.
Az újraválasztott elnök második ötéves mandátuma egy hét múlva, május 14-én éjfélkor kezdődik.
Az alkotmánytanács elnöke emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron első mandátuma válságokkal volt teli az egészségügy, a közbiztonság, a szociális kérdések, az energetika és a pénzügyek terén, amelyeknek még lehetnek következményei, mindenekelőtt az „aggasztó demokratikus elégedetlenkedésben”. Victor Hugót idézve ezért azt kérte Emmanuel Macrontól, hogy „ezekben a zavaros időkben” legyen a jog szolgálója és a kötelesség rabszolgája.
Emmanuel Macron, mint minden megválasztott elnök, ismételten megkapta a Becsületrend legmagasabb fokozatát, a Nagy Keresztet.
„Tisztában vagyok azzal, hogy súlyos időket élünk” – mondta az elnök az ukrajnai háborúra utalva. Ígéretet tett arra, hogy „új módszerrel” fog „szolgálni”, a franciákat jobban bevonva a döntéshozatali folyamatokba, valamint „a gyerekeinknek egy élhetőbb bolygót és élhetőbb és erősebb Franciaországot” hagy maga után.
Az elnök egyesével üdvözölte vendégeit, akik között egészségügyi dolgozók, önkormányzati képviselők, a civil szervezetek képviselői, sportolók és művészek is feltűntek, jelezve ezzel a következő öt év kormányzati prioritásait. Emmanuel Macron ezután az Elysée-palota parkjában a francia himnusz, a La Marseillaise hangjaira katonai díszszemlét tartott. A ceremóniát huszonegy ágyúlövés zárta le az Invalidusok terén.
Emmanuel Macron új mandátuma csak egy hét múlva kezdődik, első lépésként egy új miniszterelnök és kormánya kinevezésével, alig egy hónappal a nemzetgyűlési választások előtt.
A sajtóba kiszivárgott hírek szerint a múlt héten többen is visszautasították a kormányfői posztot, köztük a Nexity ingatlancsoportot irányító Véronique Bédague, aki a miniszterelnöki hivatal kabinetvezetője volt akkor, amikor Emmanuel Macron a gazdasági miniszteri posztot töltötte be 2014 és 2016 között. Nemet mondott a felkérésre Valérie Rabault szocialista képviselő is, mert nem ért egyet a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről a tervezett 65 évre emelésével. Az elnöki hivatal csak annyit közölt, hogy az államfő eddig még senkinek nem ajánlotta fel a miniszterelnöki posztot. A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve is, mindketten technokrata politikusnak számítanak.
Emmanuel Macron vasárnap részt vesz a párizsi Diadalívnél a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem évfordulós megemlékezésén. Hétfőn Strasbourgba várják, ahol az Európai Parlamentben mond beszédet az Európa-nap alkalmából, majd onnan Berlinbe utazik tovább, ahol újraválasztása óta első külföldi hivatalos látogatásán Olaf Scholz német kancellár fogadja.

Továbbra is Emmanuel Macron marad a párizsi Élysée-palota lakója, miután a közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő államfő jelentős előnnyel megnyerte a francia elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulóját.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!