
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Beiktatták hivatalába szombaton Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára.
2022. május 07., 13:342022. május 07., 13:34
2022. május 07., 16:282022. május 07., 16:28
Ez a negyedik alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy újraválasztották az államfőt, így Charles de Gaulle, Francois Mitterrand és Jacques Chirac újbóli beiktatásához hasonlóan az elnök nem hagyta el a hivatalát.
Az Elysée-palotában rendezett rövid ünnepséget a franciák a televíziók képernyője előtt élőben követhették.
Az újraválasztott elnök második ötéves mandátuma egy hét múlva, május 14-én éjfélkor kezdődik.
Az alkotmánytanács elnöke emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron első mandátuma válságokkal volt teli az egészségügy, a közbiztonság, a szociális kérdések, az energetika és a pénzügyek terén, amelyeknek még lehetnek következményei, mindenekelőtt az „aggasztó demokratikus elégedetlenkedésben”. Victor Hugót idézve ezért azt kérte Emmanuel Macrontól, hogy „ezekben a zavaros időkben” legyen a jog szolgálója és a kötelesség rabszolgája.
Emmanuel Macron, mint minden megválasztott elnök, ismételten megkapta a Becsületrend legmagasabb fokozatát, a Nagy Keresztet.
„Tisztában vagyok azzal, hogy súlyos időket élünk” – mondta az elnök az ukrajnai háborúra utalva. Ígéretet tett arra, hogy „új módszerrel” fog „szolgálni”, a franciákat jobban bevonva a döntéshozatali folyamatokba, valamint „a gyerekeinknek egy élhetőbb bolygót és élhetőbb és erősebb Franciaországot” hagy maga után.
Az elnök egyesével üdvözölte vendégeit, akik között egészségügyi dolgozók, önkormányzati képviselők, a civil szervezetek képviselői, sportolók és művészek is feltűntek, jelezve ezzel a következő öt év kormányzati prioritásait. Emmanuel Macron ezután az Elysée-palota parkjában a francia himnusz, a La Marseillaise hangjaira katonai díszszemlét tartott. A ceremóniát huszonegy ágyúlövés zárta le az Invalidusok terén.
Emmanuel Macron új mandátuma csak egy hét múlva kezdődik, első lépésként egy új miniszterelnök és kormánya kinevezésével, alig egy hónappal a nemzetgyűlési választások előtt.
A sajtóba kiszivárgott hírek szerint a múlt héten többen is visszautasították a kormányfői posztot, köztük a Nexity ingatlancsoportot irányító Véronique Bédague, aki a miniszterelnöki hivatal kabinetvezetője volt akkor, amikor Emmanuel Macron a gazdasági miniszteri posztot töltötte be 2014 és 2016 között. Nemet mondott a felkérésre Valérie Rabault szocialista képviselő is, mert nem ért egyet a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről a tervezett 65 évre emelésével. Az elnöki hivatal csak annyit közölt, hogy az államfő eddig még senkinek nem ajánlotta fel a miniszterelnöki posztot. A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve is, mindketten technokrata politikusnak számítanak.
Emmanuel Macron vasárnap részt vesz a párizsi Diadalívnél a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem évfordulós megemlékezésén. Hétfőn Strasbourgba várják, ahol az Európai Parlamentben mond beszédet az Európa-nap alkalmából, majd onnan Berlinbe utazik tovább, ahol újraválasztása óta első külföldi hivatalos látogatásán Olaf Scholz német kancellár fogadja.

Továbbra is Emmanuel Macron marad a párizsi Élysée-palota lakója, miután a közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő államfő jelentős előnnyel megnyerte a francia elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulóját.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!