2012. február 21., 09:452012. február 21., 09:45
Nemrég egy törzs tagjai megtámadták a Sínai-félsziget keleti partján található Aqua Sun Szállodát, és 4 millió egyiptomi fontot követeltek kompenzációként a területért, ahol a hotelt felépítették, mert állításuk szerint a terület eredetileg az övék volt. Az ilyen helyzetekkel a helyi rendőrség sem tud mit kezdeni. A rendőrfőnök az esetről értesülve állítólag azt javasolta a szállodatulajdonosnak, hogy oldja meg valahogy a problémáját a beduinokkal, mert ők nem akarnak konfrontálódni velük.
Az Aqua Sun vezetőjéhez hasonlóan több más helyi hoteltulajdonosnak is fáj a feje a félszigeten a Mubarak-rezsim megdöntése óta kialakult káosz miatt. A probléma gyökerei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, amikor az idegenforgalom fellendítése céljából komoly beruházásokba kezdtek a terület déli részén, és egyebek mellett útjára indították azt az ambiciózus programot is, amely egy „vörös-tengeri riviéra” létrehozását tűzte ki célul. Utóbbi terv részeként építették ki a népszerű üdülővárost, Sarm-es-Sejket, amely, mint a legtöbb turisták számára „készült” Sínai-félszigeti nyaralóhely, korábban egy beduin halászfalu volt.
A helyieket ez különösen érzékenyen érintette, mivel közülük többeknek el kellett költözniük a területről, és a szállodákban nem szívesen alkalmazták a „megbízhatatlan munkaerőt”, hanem inkább Kairóból és más egyiptomi városokból toborozták a dolgozókat.
„Ez a beduinok földje, de a hoteltulajdonosok nem akarnak egyetlen beduint sem látni a szállodáikban. Még azt sem engedik, hogy a nők gyöngyöket áruljanak a strandokon” – fakadt ki egy 20 éves nuveibai lakos. A helyi beduinok legfeljebb a tevegelés élményének biztosításával tudnak egy keveset profitálni az idegenforgalomból. Az Aqua Sun igazgatója meglehetősen sötéten látja a helyzetet. „Mubarak idejében erős vezetés volt, és a beduinok csendben voltak. Nem csináltak, és nem mondtak semmit. Most viszont azt csinálnak, amit akarnak, övék a hatalom, és megpróbálják visszaszerezni a földet” – fejtette ki véleményét Ajman Moíd.
Egyes emberjogi szervezetek szerint a beduinok több száz – főként Afrikából érkező – menekültet tartanak fogva sivatagi táboraikban, ahol mindennapos a kínzás, az erőszak és a zsarolás.
Emellett egész iparág épült a csempészetre, s ennek a párhuzamos gazdaságnak a volumene tavaly elérte a 300 millió dollárt. A törzsek a Gázai övezetbe különféle javakat és fegyvereket, míg Izraelbe menekülteket és kábítószert juttatnak el.
Az izraeli katonai hírszerzés vezetője, Aviv Kocsavi szerint a beduinok együttműködnek a Gázai övezetet irányító Hamász szélsőséges palesztin szervezettel, valamint egyéb iszlamista csoportokkal. Kocsavi attól tart, hogy a Sínai-félsziget az Izrael elleni támadások új bázisává válhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok